Maradjak, vagy váltsak?

Kicsit hosszú lesz, de köszönöm ha elolvasod és próbálsz segíteni.

Arról van szó, hogy jelenleg van egy munkahelyem, ahol szeretek lenni, viszont a negatív oldala az, hogy minden nap 2x 25 perc autóval, mert egy másik városban van. Hajnal háromnegyed 5kor kelek, hogy időben kiérjek, és mikor végzek az általában 3órakor van, úgyhogy fél4, mire itthon vagyok. Van egy bölcsis, 2 és fél éves kislányom, akit reggelente emiatt nem látok, nem találkozunk reggel. Viszont én megyek érte minden nap a bölcsibe, reggel apukája viszi. Ami még hátulütő, hogy van, hogy hétvégén is mennem kell, ez nem olyan gyakori, de amikor olyan időszak van, akkor akár este 6-7-ig is ott kell lennem, sőt ez sűrűsödni fog az elkövetkezendő időszakban, mert a hölgy aki ott általában túlórázik, csak januárig lesz ott. Így minden túlóra már az enyém lesz úgy 90%-ban. Itt nem régóta vagyok egyébként, 4.hónapja. A próbaidő is letelt már. Az elején még ezt nem gondoltam ekkora dolognak, hogy néha túlórázni kell, meg minden, viszont egyre jobban azt érzem, hogy a nap végére kimerülök mint az állat, nem is azért mert elfáradok fizikailag, mert ez javában irodai munka, hanem a koránkelés, az utazás... Aztán még itthon a háztartás+a kislányommal is elég minőségi időt akarok lenni, de van, hogy nem igazán van rá már energiám, és inkább csak ülök és figyelem, mit csinál, mikor viszem aludni 9 előtt, én már alszok vele együtt. Így a párommal sem tudok legalább egy kis időt együtt lenni a kanapén, mondjuk egy filmet megnézni, vagy bármi, mert egyszerűen bealszok.

Arra gondoltam, hogy megpróbálnék egy olyan munkát keresni, ami helyben van, egy óvodában, mert van végzettségem hozzá, és teljesen más munkakör, teljesen más légkör, mint ahol most vagyok. A mostanival sincs gond, viszont annyi pozitívum lenne az új mellett, hogy ugye évi 50 nap szabadság, helyben lennék. De egy kicsit kevesebb lenne a pénz, mint amit most keresek. Viszont nem biztos, hogy lenne állás, még utána sem kérdeztem nagyon, mert ezen csak mostanában kezdtem igazából gondolkodni. Ja meg még ami ez ellen szólna ahol most vagyok, hogy kijelentette a főnök még kb 1 hónapja, hogy hát amúgy engem nem igazán küldenének el olyan nagyobb oktatásra, vagy bárhová, továbbképzésre, mert mivan, ha belém fektetnek egy csomó energiát, hogy taníttatnak meg minden, és egyszercsak megint terhes leszek kb 2 év múlva, és akkor kiesek onnan, és úgymond rácsesznek. És mondtam nekik, hogy akkor ne is tervezzek úgy, hogy bármi nagyobb tanfolyamra elküldenek, vagy bármi csak azért mert fiatal nő vagyok(29 éves)? És akkor megrázta a vállát, hogy "hát...🤷‍♀️ne.." Egyébként egy jópofa segítőkész főnök, nem sok ilyen van, szerencsénk van vele, mert nagyon lelkiismeretes, viszont bántóan őszinte tud lenni, és ez is egy olyan pillanat volt, de komolyan gondolta. Ez nagyon rosszul esett, el is sírtam magam, persze nem előttük. Fogalmam sincs mit csináljak, nem akarok elhamarkodott döntést hozni semmiképpen. Mit gondoltok erről? Próbáljak keresgélni abba az irányba amit írtam, vagy pedig célszerűbb lenne ott maradni ahol most vagyok? Köszönöm ha tudsz segíteni, és ha elolvastad.