Hogyan tudnám ezt a helyzetet kezelni?
Jelenleg költözés miatt állást keresek (Pest megye déli részére költöztünk). Eddig, ha váltanom kellett, mindig sikerült úgy váltani, hogy jobb állást találtam az előzőnél munkakörülményeket és fizetést tekintve is. 25 éve folyamatosan dolgozom (ez 4 munkahely volt), soha nem voltam munkakerülő típus, sőt, inkább munkamániás. Ezek mind irodai munkák voltak, sokfajta feladattal és kihívással. (Gyári munkásként akár már holnap tudnék kezdeni, de a monotonitás engem felőröl.)
Vettünk egy házat, beköltöztünk, elkezdtünk munkát keresni. A párom nagyon hamar, szinte egy hét alatt talált új munkahelyet, ráadásul jobban is keres, mint előzőleg, pedig ott sem panaszkodhatott. Én jelenleg ötödik hete keresek, folyamatosan bújom a hirdetéseket, eddig kb. 20 helyre adtam le a jelentkezésem, de síri csend van. Egyetlen helyről hívtak fel (ahova ráadásul nem is jelentkeztem, csak megkerestek) fizetésben szuper lett volna és kb. ugyanazt kellett volna csinálnom, amit az eddigi cégeknél, de napi 4 óra ingázást nem szeretnék bevállalni, mert évekig csináltam és tapasztalatból tudom, hogy kikészíti az embert.
Tudom és látom facebook álláskereső csoportokban, illetve itt gyakorin is, hogy mások jóval régebb óta keresnek, de ez az én lelki terhemet nem enyhíti. Borzasztóan érzem magam, hiába próbálom itthon lefoglalni magam, a főzés/mosás/takarítás/kertészkedés csak ideig-óráig tereli el a figyelmem. Lassan felőröl a folyamatos kattogás. A párom és a családom szerint sokkal türelmesebbnek kéne lennem, a párom folyamatosan azt mondja, hogy ha még fél évig nem találok, akkor se keseredjek el, vígan megélünk az ő fizetéséből és a tartalékainkból. Ez szép és jó, rettentő hálás vagyok érte, de mégis azt érzem, hogy bekattanok itthon. Bármilyen hülyén hangzik, azt érzem, hogy ha nem dolgozom, nem vagyok "hasznos".
Hálás vagyok mindenért, amink van és amit elértünk, tudom, hogy más a felének is örülne, de szeretném újra azt érezni, hogy amit csinálok, annak van értéke, teremtek valamit, hozzáteszek valamihez és természetesen jó lenne pénzt keresni. Van valakinek ötlete, hogy hogyan lehet ezt jobban kezelni lelkileg? Vagy hogy az álláskereső portálokon kívül hol érdemes még keresgélni?
A válaszokat előre is köszönöm!
válasza:"Van valakinek ötlete, hogy hogyan lehet ezt jobban kezelni lelkileg?"
Nem kell azt képzelni, hogy neked minden könnyen megy.
Eddig túl könnyen sikerültek a dolgok nektek és a párodnak most is. Ezért túl erősek az elvárásaid. Ehelyett inkább fogadd el, hogy senkinek sincs egyhuzamban mindig szerencséje. Az öt hét az bakfitty, 5 hónap lenne átlagos, egy év múlva szabad először elszomorodni.
válasza:Kb. olyan, mintha egy nő egy hónap elteltével kétsébeesne, hogy még nem lett terhes.
Öt hét. Öt(! értsd: 5) hét telt el. Az semmi. Örülni kell annak is, ha egyáltalán a jelentkezést elkövető 1 hónapon belül felhívnak, nem hogy még munkába is állj. Lehet, hogy korábban szerencséd volt, és nekem is volt, hogy kb. 2-3 hét alatt találtam állást, de messze nem ez a tipikus. És nem azért, mert ne lennél jó.
válasza:
válasza: válasza:Ez téged nem vigasztal, de a feleségem évek óta nem talál munkát!
Előbb-utóbb megtérül, ha következetes maradsz és nem adod fel!
Csak sikereket tudok kívánni ehhez!
válasza:5 hét az még bucinudli.
Nekem 5 hónap után lett munkám, de én válogatós voltam.
Ha eddig jól fizető helyeken dolgoztál, akkor biztos van mögötted olyan értékes szakmai tapasztalat, ami miatt pont téged fognak választani. Csak ki kell várni.
válasza:Előző hozzászólóval tudok egyet érteni. 5 hét munkakeresés alapból sem semmi még, nemhogy Pesten. Épp ugyanebbe vagyok, azzal a különbséggel hogy csak akkor költözöm, ha megvan a melóhely majd, de a lakhely megvan úgy néz ki.
Tüelmet és kis kitartást, van tapasztalatod, meg fogja hozni a türelem a gyümölcsét jóval hamarabb mint nekem szerintem aki még pályakezdő nulla szinte semmi tapasztalattal.
Én is nagyot koppantam, mikor bele kezdtem az igazi kemény pesti melókeresésbe, sokkal könnyebbnek hittem, hogy ott aztán fú de tele van lehetőségekkel minden, ott aztán kb azonnal kapok egy ujjamra 10 melót! Aha hogyne.... 3 havi elküldött melóból van statisztikáim szerint 1 interjú talán....
Dögivel van sok irodista munkára való ember, nyilván megtehetik hogy válogatnak.
válasza:20 jelentkezés, az szerintem nem sok. Én annor naponta adtam be ennyi helyre, és ezzel egy-két hét alatt sikerült is munkát találnom (függ persze attól, hány állást hirdetnek ott, ahol laksz). Szóval nem kudarc az, hogy nem hívnak be, sosem készítettem statisztikát, de szerintem jó, ha 5% visszajelzett.
Ha bekattansz az otthonléttől, akkor vállalj el bármit, menj el a helyi Tescoba árufeltöltőnek, aztán mondj fel a próbaidőd végén, vagy akkor, mikor találsz jobbat. Lelkiismeret-furdalásod ne legyen, ezek a cégek ugyanúgy szemrebbenés nélkül megválnak emberektől nap mint nap.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!