Hogyan kezeljem az olyan helyzeteket amikor olyannak kell koszonnom, akit amugy nem kedvelek? Van erre valami tipp?
Sajnos korhazban dolgozom, ahol rengeteg ember van es egy ideje egyre kellemetlenebbul erint ha olyannak kell koszonnom akit amugy ruhellek, es akik egyre tobben lesznek.
Tovabba az is egyre jobban idegesit az utobbi idoben, hogy rajotttem, az evek alatt szinte mindenkinek en koszontem elore. Ezert ezt elkezdtem abbahagyni. De belulrol folyamatosan orlodom, hogy en nem ilyen vagyok, es rosszul erzem magam ettol stb..
De elegem lett abbol hogy ilyen emberek vannak. Miert kene nekem koszonni elore? Ha a masikat nem erdekli mit gondolnak rola akkor engem sem kene hogy erdekeljen.
Mondjuk elegge haladtam a korabbi enemhez kepest. Amugy 40 eves vagyok es lehet hogy ez gyerekesen hangzik, de ez van.
Én mindenkinek köszönök akit ismerek.
Attól, hogy ő bunkó nekem még nem kell annak lennem.
Amúgy is túl sok energiába kerülne szortírozni.
Koszi a valaszokat.
Hat ez az. Minden ami mar vegigfutott az agyamon azt leirtatok.
Az alapudvariassag, az hogy attol hogy mas ilyen nekem nem kell olyannak lennem, aztan hogy ha bunko velem akkor en is vegyem semmibe, a parom is mondta hogy amig en ezeken ragodom o inkabb koszon es megy tovabb, es vegul az is, hogy minek feccolok erre ennyi energiat.
Valoszinuleg tul lelkis vagyok es ez nem jo mert felemesztenek ezek a dolgok.
4-en negyek dolgozni aztan majd meglatjuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!