Mi a mobbing?

#7 - mivel az én karrieremet is "mobbing" stílusban törték derékbe, így írok néhány gondolatot arról, hogy mi a célja a felesleges terminológiával való ködösítésnek:

A cégeket tönkreteszik a titkosszolgálati "rohadt almák" és a szervezett bűnözés, és ezért le kell zúzni a "felesleges" munkaerőt. Mivel a sima gyilkosság nem engedélyezett, így szociálisan gyilkolnak, ami a mobbingnak nevezett zaklatás+becsületsértés kombóval van elérve, utána pedig a helyi kertészegyletnél (hivatalosan nem létező) feketelistára helyezik az elbocsájtott személyt, aki már sohasem talál munkát, mert az összes jöttment igazgató-pribéknek jelentik, hogy az illető "személyiségzavaros". Családi cégekhez nem vesznek fel magasan képzett munkaerőt (mert azok a túlélésért küzdenek), a multiknál pedig teljesen be van káderezve a személyzeti döntéshozatal.

Például amikor az én kicsinálásom folyt, akkor egy digitális hangfeljátszóval sikeresen elkaptam a főnöki pozícióra teljesen személyiségbélileg és szakmailag alkalmatlan céges tűzoltót, de a bizonyíték kivizsgálását elutasította a felső menedzsment. (Egy órás őrjngés van arról, hogy az 3 körös felvételin felvett új alkalmazott "tévedésből van ott", "nem tud tolómércével mérni", "nem tanult matematikát az ország legigényesebb matematikájáról hírhedt tudományegyetemén", stb.) Mivel ez a második munkahelyemen történt, így már teljesen referenciavesztetté tettek.

Az előző munkaadómnál nem zaklattak direktbe, csak teljesen ellehetetlenítették a szakmai fejlődésemet és csendben előkészítették a teljes lezúzásomat. Hiába lett tárgyi bizonyíték, 15 évére rá se érdekel senkit a bizonyított, és intézményes háttérrel szervezett szociális gyilkosság - mert csak egy "személyiségzavaros és szakmailag sehova se kellő" senki állítja, hogy ő a sértett fél - hát persze - ha ha!

Jelenleg több mint 15 éve nincs munkám, mindez azért, mert a klerofasiszta disznókat zavarta, hogy tudományegyetemi végzettséggel nem akarok olyan féreg lenni, mint a vizelek szilveszter és társai!

Közben megöregedtem, és már nincs kedvem külföldre elmenekülni, ahol egy kiskorú társadalmi státusával, szexuális élet lehetősége nélkül és céltalanul leegzisztálhatnám az életemet - mert nekem a karrierem volt az életem célja, amit már soha sem fogok visszakapni.

Senkinek sem fűződik érdeke a férgek bebörtönzéséhez, bár az okozott anyagi károk nagyságrendileg 1000 munkahely megszűnését, egy márkanév tönkretételét, és egyéb súlyos nem vagyoni jellegű károkat okoztak. Csak azt sajnálom, hogy nem nálunk kezdődött az Ukrajnai háború, mert mire mi is túl leszünk az elkövetkező háború legjaván, addigra már teljesen esélytelen lesz számomra az újrakezdés.

"Csak azt sajnálom, hogy nem nálunk kezdődött az Ukrajnai háború, mert mire mi is túl leszünk az elkövetkező háború legjaván, addigra már teljesen esélytelen lesz számomra az újrakezdés."

Mondd te normális vagy?

Valahogy így néz ki egy mobbing:

[link]

nagyon félrement ez a téma, pedig fontos kérdésről van szó.

engem az utóbbi 4-5 munkahelyemen, a mostanit is beleértve, elég nyílvánvalóan "megmobbingoltak". kb azóta tart ez nálam amióta komolyan veszem a munkáimat, és eszerint is cselekszem odabenn. na ez az ami rögtön szemet szúrhat a mobbingosoknak. egyszerű, áltisis eszközökkel megpróbálják ellehetetleníteni az embert, aztán néznek elkerekedett szemekkel, hogy "hát elmész?!"

csak egy pár példa, a teljesség igénye nélkül. az első helyemen a kommunikációs stílusom visszafogottsága miatt találtak be. úgy, hogy előtte konkrétan fél évig ők voltak azok akik hozzám se szóltak, nem hívtak ki ebédelni stb. aztán hirtelen, nagy plénum előtt elkezdték firtatni a csapattag (!) mivoltomat. mondom, mindezt ugy, hogy ha valóban érdekli őket mi van velem, több száz alkalmuk lett volna meg is tudni. ja, és ha én kérdeztem bármit, akár szakmait, instant "háénaztnemtommmm" meg "kérdezd meg xy-t" volt a válasz. véletlenül se beszélgessünk, aztán lehessen engem hibáztatni, amiért nem beszélek velük. zseniális :D szerencsére a főnököm és a céges process is támogató volt, én meg erőt vettem magamon és mint a hülyéknek, mélyen a szemükbe nézve, tagoltan elmagyaráztam nekik hogy nem, semmi bajom velük, bármikor, bármiről szívesen beszélgetek bármelyikükkel, csak valószínűleg fáradt voltam, sok volt az infó, sok volt az új feladat. onnantól kezdve sem lettünk nagy cimbik de legalább a normális, átlagos kommunikáció helyreállt, munkaügyben már tudtunk konzultálni. erre nem számítottak, azt hitték űzött vadként kezdek majd menekülni előlük, aztán jól összetöröm magam vagy belesétalok valamelyik újabb, általuk állított csapdába. megleptem a kis g*ciket, és még bő 1 évig vígan ott dolgoztam, jóban lettem más kollégakkal stb.

egy másik helyen egy kollégámat akarták "levadászni", már évekkel az érkezésem előtt, vesztemre pont vele lettem jóban és funkcionálisan is egy kiscsapatba kerültünk. úgyhogy amikor a kiscsapatunkat beolvaszották a nagyba, már kettőnk ellen indult meg a hajtóvadászat... addigra a többiek vagy leléptek, vagy átálltak. sajnos ő sem látta be hogy ez mobbing, utolsó pillanatig küzdött, eredményes akart lenni, pedig látványos volt: visszatartották előlünk az infókat, titkos teams csatornáikon kibeszéltek, persze úgy hogy visszajusson hozzánk az infó, megalázások sora nagy publicitású call-okban és email-ekben, és persze a lefokozás is megtörtént végül. ebből meg az a tanulság hogy már a legelején uj helyet kellett volna keresni. mobbingoljanak akit tudnak.

Egy két hasonló gyakoris kérdésben megvédték a mobbingot, arra hivatkozva, hogy azokat a kollégákat, akik lehúzzák a csapatot, rontják a csapat munkateljesítményét, gyengíti a céget, rontja a forgalmat, stb. azokat mobbolni kell.

Csak hát épp nem ezeket szokták mobbolni, hanem akik mindent megcsinálnak, túlteljesítenek, mert rá vannak kényszerülve a munkára, és bármit megtesz, hogy ne veszítse el az állását, vagy akit gyengének látnak mert mindent eltűr, szintén azért mert kell a pénz.