Voltál már kirúgva munkahelyről?
Én sajnos igen. Nagyon rossz érzés volt. :(
2 munkahelyemről is. Mindkettőnél próbaidő alatt mondtak fel nekem. Életem mélypontja volt. Nem teljesen éreztem igazságosnak a dolgot. Nagyon nyomasztó érzés és még máig szégyenkezem miatta. Ha munkahelyeken rákérdeznek hol dolgoztam próbálom kerülni a témát amennyire csak lehet, mert elég nagy csorbát ütne rajtam ha kiderülne ez rólam.
Egy fiatal huszonéves pályakezdő voltam/vagyok (még 1 évet se töltöttem el egy munkahelyen). Igaz már próbaidőn túl vagyok, de mindig bennem van a félelem hogy bármikor foghatják magukat úgy dönthetnek hogy elküldenek engem (akár indok nélkül).
Milyen gyakori dolog manapság a kirúgás? Csak kevés emberrel történik ez meg? Esetleg járt már valaki hasonlóan mint én és ha igen pontosan mi a története?
Igen, rúgtak ki,de a papíron közös megegyezés szerepel. Magatartásommal, munkavégzésemmel egyáltalán nem volt baj, egyszerűen csak nem én hoztam a legtöbb pénzt a konyhára (IT fejvadász cég). Mai napig rossz emlék,ahogy elküldtek. Előtte másfél héttel még az év eleji célokat beszélték meg, mindenkivel egyesével, hogy kinek mennyit kell elérnie. Szó sem esett arról, hogy elküldenek, előtte sem utaltak rá soha, hogy bármi gond lenne.
Aztán egy délelőtt behívott az egyik lány,hogy beszéljünk. Ott helyben kellett eldöntenem, hogy mi szerepeljen a papíron: kirúgtak vagy közös megegyezés. Rámerőltette a közöst (ezt nem szabad hagyni),mert azzal jobban járok (ez baromság,max a munkáltatónak jó,mert nem kell indoklást írni). Azonnal felmentettek a munkavégzés alól, hazaküldtek. Bőgtem, mint egy kisbaba.
Hab a tortán, hogy a főnök bent se volt aznap, a szemembe se nézett. Este Messengeren írt két sort, hogy miért nem volt bent (rohadtul nem érdekelt),nagyon csalódtam benne. Oké,megteheti, nem bűncselekmény ez. Nem tutujgatást vártam,de nekem ez elég ellenszenves volt. Nem ezt érdemeltem,azt hittem, ennél jobb a kapcsolatunk.
Az egyetlen pozitív hozadéka a dolognak, hogy nagyon kigyúrtam magam a jogaimból és mindig kiállok magamért,ha sértenék őket a munkahelyen . Kérdező,te se csüggedj. Rengeteg emberrel megesnekn ilyen sztorik. Ezek rossz emlékek,de nem ezek határoznak meg. A hibákból tanulni kell és továbblépni, egy kirúgástól egyáltalán nem leszel rossz munkaerő vagy rossz ember 💕
Ó, nem is egy helyről!
Szerintem nálam az a baj, hogy pályatévesztett vagyok. Szakmákat tanultam, de nem tudok ezekkel a szakmákkal azonosulni (eladó, varrónő, vendéglátós), nem vagyok gyors, nem vagyok pörgős. Valami nyugis szellemi munka lenne az, ami talán testhez állóbb lenne pszichológia, művészetek, kriminalisztika, irodalom, és még sorolhatnám... Ezek lekötnének, de legább fizikailag
bírnám. A betanított munkát is igyekszem legjobb tudásom szerint elvégezni, de mindig megkapom, hogy még többet kéne, még gyorsabban, persze apró pénzért. Egyszerre legyen gyors, precíz, tökéletes, természetesen 3 ember munkáját végezd egy személyben, mert szegény főnöknek spórolni kell valamivel. Ráadásul úgy bánnak az emberrel, mint egy darab szarral. Az irodás cigizhet, étkezhet odabent, mi nem, stb megkülönböztetések, hogy érezzük a törődést. Undorító, ami a munkahelyeken megy. Mivel van egy kiállásom és gondolom látják, hogy egy ponton túl már nem tudnak többet kitaposni belőlem, inkább keresnek másik fejős tehenet.
Kiket rúgak ki? Aki nem nyalis, aki nem elég jó csicska, akinek van magához való esze és próbálja érvényesíteni a jogait, akit ki lehet fúrni, aki nem igazán kompatibilis az adott munkakörrel (pl 40 kilós férfi nem hiszem, hogy sokáig marad valami rakodós állásban), vagy csak nem szimpi. Sok oka lehet, többnyire a munkáltatók nem mondják meg a valós okokat.
És aki évekig ott marad? Az tényleg jól jár? Azt látom, hogy nem, ahány helyről eddig menesztettek, az mind szar hely volt, ha őszintén belegondolok.
Egyik helyen leltár csalással húzták le folyton a dolgozókat az amúgy is minimális bérből, másik helyen törött lábbal kellett a kollégának dolgoznia, mert "nem volt" táppénz és meg is tiltotta neki a főnök, hogy munkahelyi balesetet jelezzen.
12 órán át nem volt szabad leülni akkor sem, ha nem nézett be vevő, mert folyamatosan a kamera előtt élvezett a kedves tulaj és telefonon zargatta a dolgozót, ha ülve mert dolgozni (virág üzlet) .
Legutóbbi helyen állandó volt a variálás a munkával, mert a főnök sosem tudja, mit akar és naponta jön az új módszerekkel. Ha valaki nem tudja követni, persze ő a hülye... Kollégám 10 éve van ott, csonttá fogyott, mert nem tud enni a krónikus stressztől, görcsöl folyamatosan keze, lába.
De másik volt kollégám is van, akit idegileg tett tönkre a munkahelye. Anyagi biztonságuk úgy, ahogy megvan, amíg jön a fizu. Más semmi. Nem halnak éhen, de élet ez??
Persze rosszul esik, mert valahol kikezdi az ember önbizalmát, de sajnos itt nem a munkavállaló a probléma fő oka, hanem a rendszer, a végtelenül kiszipolyozó és sok szakmai hiányossággal, szabálytalansággal működö rabszolgatelepek. Ha nincs elég lenyúzni való bőr rajtad, nem hagyod magad megrövidíteni, nem áldozod fel minden szabadidőd ingyen nekik, vagy nem vagy a közönségnek elég szórakoztató, akkor repülsz.
Mit tehetek? Tanulok, hátha sikerül váltani. Addig ez van.
De bármi módom adódik, hogy kimehessek valakihez, valakivel külföldre, talán az lenne a legjobb menekvés.
9
"Indok nélkül csak próbaidő alatt közölhetik a felmondást. Minden más esetben kötelező a munkáltató általi felmondást indokolni - írásban!"
Ez körülbelül pillanatok alatt megoldható. Például megszüntetik a munkakört. Hányszor hallottuk már azt a szót, hogy racionalizálás...
Ne gondold, hogy nem pillanatok műve, ha ki akarnak rúgni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!