Más is érzett már ilyet?

Heti 48 órát húzok le 12 órás munkarendben.

Nincs nap, amikor egy kicsit nem halnék meg belül.

De nem hibáztatok senkit és semmit, magam vagyok a sorsom kovácsa.

Persze, majdnem mindenki érzett már így életében. Félig igazad is van.

Azért csak félig, mert te nem vagy felesleges ember. Ez egy ilyen munkakör.

Ennyi erővel a katasztrófavédő is érezhetné magát feleslegesnek amikor épp nincs riasztás, és csak készenlétben várnak az állomáson.

Ami miatt viszont igazad van, az az, hogy előbbre vinni ez a munka nem fog az biztos.

Tehát ha te ambiciózus vagy, akkor fel kell adnod a könnyebb, lazább, jobb melót.

,,Az hogy naponta kapok olyan kérdéseket h mit hogy kell használni, mire való , nekem milyen lenne jó stb, nem tudom milyen színt akarok stb..mindezt a smink parfüm és műköröm kapcsán. "

Régen volt az a szokásom, hogy szomorúságomban mindig elmentem venni egy új körömlakkot. Olyan ez kicsit, mint amikor csak valami kicsire van szükséged, hogy jobb kedved legyen.

Nyugodtan beszélgess ezekkel a vásárlókkal. Nem hiszem, hogy tudományos választ várnak a kérdéseikre, és talán remélhető, hogy nyomulni sem akarnak. Buliból, örömből vesz az ember magának valami új dolgot, itt nem a célszerűség a lényeg.

Ha segítesz neki eldönteni, hogy melyiket vegye, az neki öröm.

Kérdezz vissza, hogy 'melyik tetszik neked?' És máris nagyobb a vásárlás élménye.

Ha meg az a kérdés, hogy hogyan kell használni, mondd, hogy sajnos nem tudod, de bizos mellékelve van a leírás, na meg szakértőkkel nem vitatkozol - ha cicababa kérdezi.

ha érdekel ez a "Családi üzlet", akkor ráérő idődben nézz utána, mit lehetne javítani rajta.

Ha nem érdekel, akkor válts, tanulj meg mást! ( Gyanítom, hogy gyűlölöd...)