Életed legrosszabb, legkellemetlenebb állásinterjúja?

Egyszer egy webáruházhoz jelentkeztem, az lett volna a feladat, hogy feltölteni a weboldalra az árút, írni hozzá szöveget, ilyesmik.

Volt nekik fizikai boltjuk is, oda hívtak interjúra. Na ez egy iszonyat túlzsúfolt lyuk volt, roskadoztak a polcok az árútól, lépni alig lehetett. Majd a konyhába invitáltak, hogy ott le tudunk ülni. Ott meg, azon kívül, hogy az is egy szűkös helyiség volt, mosatlan edények, poharak az asztalon, mosogatóban, az asztalon morzsák, kajamaradék.

Úgy jöttem el, hogy hát ez tuti nem álmaim munkahelye.

Miii, #12 ezt meg se tehetnék. Burkoltan szokták megkérdezni, hol látod magad a magánéletedben 5 év múlva, meg ilyenek.

24 évesen kvára nem kell még teherbe esésre készülni, egy jó 10-15 éved még simáb van erre :D

Ugy ket honapja eltem at eletem legkinosabb allasinterjujat.

Angoltanari allasra jelentkeztem egy online iskolaba, ahonnan azonnal vissza is jeleztek, hogy szivesen latnanak egy interjun. Lebeszeltunk mindent, en viszont pont a megbeszelt idopont napjara lebetegedtem, viszont ugy voltam vele, hogy mivel online lesz a megbeszeles, nem mondom le. Na, hat ez eletem egyik legrosszabb dontesenek bozonyult. :D

Olyan szarul voltam, hogy magyarul sem tudtam volna elmondani a nevem hiba nelkul, hat elkepzelhetitek, hogy milyen szinten nyomtam le angolul az egeszet. :D Rogton tudtam, hogy nem vesznek fol, miutan ugy beszeltem vegig, mint egy ertelmi fogyatekos. De legalabb rendesek voltak, es kozoltek emailben, hogy sajnos nem tudnak alkalmazni.

Legalabb tanultam a hibambol, es ha elofordulna hasonlo eset a jovoben, akkor inkabb megkerem az interjuztatot, hogy tegyuk at a talalkat egy kesobbi idopontra, mert beteg vagyok.