Bárcsak nyáron ne kellene dolgozni. Más így így érzi?

Ez a mókuskerék érzés nálam is megvan.

Elkeserítő, hogy az életünk nagy részében dolgozni kell és nagy valószínűséggel egy olyan helyen ahol egyébként nem akarnánk.

A nyugdíj sem egy jó kiút. Dolgozol, várod, hogy végre nyugdíjjas lehess de akkor meg már az egészség lesz ami a múlté.

Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de voltak olyan munkahelyeim, ahol vártam, hogy bemehessek, volt amikor a társaság miatt, volt hogy a munka miatt. Olyan volt a munkám, hogy hazafele vagy itthon is a zuhany alatt valami probléma megoldásán gondolkodtam, kreatív munkám volt/van, és ez a lényeg, akkor nem érzi az ember mókuskeréknek, taposómalomnak, inkább hobbinak. Viszont volt, amikor úgy éreztem, kezdek kiégni, és ma már nem vonz annyira, hogy fejlesszem a tudásomat.

Most otthonról dolgozom, heti egy nap megyek az irodába, de jobban szerettem az olyan helyeket, ahol be kell járni, mert ott lehetett kihez szólni, így meg olyan érzésem van, mintha háziőrizetben lennék a saját lakásomban.

Van egy keresztlányom, ő megoldotta a problémát: olyan manuszokat választ magának, akik eltartják, nem is akármilyen szinvonalon. 27 évesen még egy napot sem dolgozott, viszont vannak teljesen más problémái, amik tükrében lehet, hogy jobban járt volna, ha dolgozna.