Gond,ha aggódom a páromért?

Mihamarabb menjen el orvoshoz.

A főnöke biztos nem fogja hazaküldeni. Szabadság alatt nem akart elmenni?

Egyáltalán nem gond, ha aggódsz, szerintem természetes, ha a felek aggódnak egymásért.

Ráadásul azért az, ha már enni, meg nyelni is alig tud, nem valami elbagatelizálható dolog.

Ez a munkahelyi játszmázás meg éretlen. Oké, értem én, hogy építőipar, és ott azért a vezetők elég túlnyomó többsége nem az előrelátásáról, emberségéről, és empátiájáról híres, de mondjuk talán pont ezért nem kéne ilyen játszmákba belemenni.

Az egészség meg olyan dolog, amiből nincs másik. Ha egyszer nagyon elszúrja az ember, lehet, hogy már soha nem lehet teljesen helyrehozni.

Egyébként van egy olyan kitétel a munka törvénykönyvében (nem szó szerint fogom idézni), hogy a munkavállaló köteles munkára alkalmas állapotban megjelenni a munkavégzés helyszínén, és amennyiben ez nem lehetséges, annak tényéről köteles a munkáltatót értesíteni. Nos, ha valakinek már ekkora elváltozások vannak a testén, és már a normális étkezése sem kivitelezhető, akkor az egy fizikai munkát végző egyénnél az én fogalmaim szerint nem alkalmas a munkára.

Másik dolog, bár ehhez kapcsolódik, hogy az egyén saját maga felelős az egészségéért. A főnöknek nem feladata hazaküldeni az alkalmazottat. Az alkalmazottnak feladata felmérni, hogy egészséges-e, és ha ebben kételye van, vagy alapos gyanúja merül fel, hogy bizony beteg, akkor az ő feladata és felelőssége egyrészt erről a munkáltatót értesíteni, másrészt pedig a háziorvost, vagy a megfelelő szakorvost felkeresni.