Mit akarhat a munkahelyi "pszichológus" tőlem?

Én sem voltam még olyan cégnél, ahol van munkahelyi "pszichológus". Főleg idézőjeles, szóval lehet, hogy nincs is ilyen munkaköri leírása, csak önkénteskedik?

Milyen típusú cégnél dolgozol? Azt írtad, hogy "kell a beszélgetés", csak nem tudtad, hogy miért. De ki mondta, hogy kell? A főnököd küldött hozzá, vagy a "pszichológus" hívott, te pedig önként mentél? Vagy kötelező volt menned?

Másokkal is rendszeresen beszélget?

"A pontos okokról nem mondott semmit" Kérdezted egyáltalán? Mert írtad, hogy nem hajlandó megindokolni. Ezt így mondta konkrétan, hogy nem hajlandó? Vagy mondott valamit, csak számodra nem derült ki a lényeg?

Számomra abból, amit leírtál, csak az derül ki, hogy semmit se akar, csak végzi a dolgát, de persze nem ismerjük a körülményeket.

Számos munkakör betöltésének feltétele a pszichikai alkalmasság.

Szépen is nézne ki a világ, ha minden embernek lőfegyvert nyomnának a kezébe vagy szadistákat, terroristákat hatalmaznának fel arra, hogy napi szinten dolgozzanak tömegesen emberekkel!

Nem érdekel, ha lepontoztok:

Én a jogosítványok megújításakor az összes sofőrt időről-időre pszichológiai vizsgálatra köteleznem, - és nem azért, mert én magam is szadista vagyok, hanem azért, mert a közutakon manapság gépjárművel előforduló emberek kétharmada gyakorlatilag alkalmatlan pszichikailag arra, hogy egy erőgépet uralva emberek közé menjen!

Elég kockázatos dolog a munkahelyi pszichológusnak teljes mértékben kiadnod magad. Könnyen rád süthetik, h nem vagy elég kompetens a munkád elvégzéséhez vagy nem vagy olyan mentális állapotban, h végezd azt. Lehet azért akart 2. Körre visszahívni, h találjon valami felmondó indokot.

Én biztos, h csak jó dolgokat mondanék el, a valódi dolgaimat privát pszichológussal osztanám csak meg.

"A navnál mondjuk nem sokat érnek a pszichológuskák, mert a szadizmusból nem tudják kikezelni az ott dolgozókat."

Mivel nem ezer éve feltétel a pszichológiai megfelelés, ezért valóban sokan ülnek ott a régiek közül, aki lehet, hogy nem felelnének meg az elvárásoknak.

Rokonomat nem találták alkalmasnak az ügyfelezésre a NAV-nál. Berágott ezen és fellebbezett. A második körön mégis alkalmasnak találták rá és elkezdett dolgozni. A többiek is elismerően beszéltek a munkájáról, és nem értették, hogy miként tudja ilyen profin kezelni a sokszínű ügyfeleket, akik kimondottan őt keresték egy idő után a problémáikkal. Amikor elmesélte, hogy eredetileg nem is találták alkalmasnak erre a feladatra, mindenki megrökönyödve hallgatta.

Ennyit az alkalmassági tesztekről... :)

Életem egy szakaszában voltam leltárellenőr is, amelynek betöltéséhez érettségi bizonyítványt is támasztottak követelményként. Nem tudom, mit látott bennem a néhai főnökasszonyom, de eltekintett esetemben ettől a részlettől és adott egy esélyt, amit nem kicsit háláltam meg neki.

Ez a hála olyan szinten sikerült, hogy amíg véget nem vetett itteni pályafutásomnak a sorkatonai szolgálatom megkezdése, kettő embert kértek név szerint a boltkezelők, hogy amennyiben ez lehetséges azokkal az emberekkel leltároznának. Ebben a kettőben benne voltam.

Kicsi hibaráta, precizitás, empátia, munkabírás, előzékenység, udvariasság, hatékonyság. -Nagyjából ezt nyújtottam és ez elég, ill. szimpatikus volt úgy a boltkezelőknek, mint a központban dolgozóknak is.

Nem minden a papír, - mint ahogyan attól sokan képtelenek elszakadni és éppen ezért görcsösen ragaszkodnak hozzá. Dolgoztam ezt követően is olyan helyen, ahol az érettségivel álltak elő követelményként, aztán kaptam valamiért egy esélyt és bebizonyítottam, hogy a rátermettség, - mint 2000 környékén szótárakból törölt fogalom és valós, emberi tulajdonság - sokkal többet ér gyakran bármilyen papírnál, - különben biztos, hogy nem zavartak volna el a szakmáról szóló országos szintű versenyre. Nem lettem ezen első, de ez elég bizonyíték arra, hogy nem mindig a papír számít.

Nálunk van munkahelyi pszichológus, de csak az beszélget vele, aki akar. A beszélgetést mindig a dolgozó kezdeményezi. Értelemszerűen akkor, ha segítségre van szüksége. Sosem a pszichológus választja ki, hogy kivel akar beszélgetni. Így aztán a dolgozók kb. 95%-a sosem megy el hozzá beszélgetni és ez így rendben is van.

Nem tudom mi a munkaköröd, van-e valami speciális a munkádban, amihez pszichológiai alkalmasság kell, de egy átlagos munkahelyen senki sem köteles beszélgetni semmiféle pszichológussal.