Mit csináljak a munkahelyen hogy ne érezzem azt hogy feleslegesen cseszem el az időmet, meg az összes napom?
Diplomàs munkakör számvitel, nem könnyen találok másik munkát, örülök ha van egy ami szo szo fizet is. Egyedül albérletben.
De amig dolgozom (napi 8)értelemszeruen semmilyen magánéletem nincs, nem is fejlődök jelenleg sehova, és egész nap számolgatom, ellenőrzöm, strukturálom, nyilvantartom a cégnek a sz.rjait. (mondjuk ezért tanulni is felesleges volt, pár csipp csupp zh is jobban megizzasztott agyilag, mint bármelyik munkahely, a vizsgákról nem is beszélve
Szóval úgy keĺl elképzelni a napjaim mintha egész nap számolgatnék a cég érdekében, mintha én ki lennék kapcsolva, addig semmilyen életem nincs, semmi màst nem tudok csinálni, nem tanulok nem haladok szociális kapcsolatok is zero(a kollegák nekem senkik), a nyelvismeretem is csak kopik, a munkám vmi alja szint(nélkülem nem mennének csődbe se) és igy telik el napi 8-9 órám, az életem java része!!
Megoldható lenne szerintem akár szakmába vágó tanulás munkahelyen online, vagy kiegészítò plusz szakképzetség, plusz diploma levelezőn, talán nyelvtanulás is, de nincs meg mibe fogjak bele aminek valóban lenne értelme, mert ha plusz szakképzettséggel ugyanott maradok hogy napi 8 ban kínlódom az értelmetlen(!!)munkavégzés miatt, akkor nem tudom mit érdemes egyáltalán tanulni is.
Vagy mibr adjak energiát hogy munka mellett kipréselem magamból?
Napi 8ban semmi èrtelme ezért még élni sem hogy számolgassak, azután otthon vacsi furdes alvás tanulás alatt elalszom, tehát szabadidőben ejszaka alszok nem tudok se Élni se Tanulni.
Hétvége meg takaritas stb
Az egész életem a munka miatt értelmetlen!
Azt értsd meg, hogy ha fizetnek neked valamiért, hogy végezd el, nem véleményezheted, - hogy annak szerinted van-e értelme vagy mi értelme van!
Vállaltad?
Fizetnek érte?
Nem lehet kérdésed - erre vonatkozólag!
Képzeld el, hogyan működne a világ, ha mindenki neki állna elemezni és véleményezni a fizetésért elvégzett munkájának értelmét.
Pl. egy tűzoltó kötelék megvitatná, oltás előtt, hogy szerintük melyik anyag ég gyorsabban és szerintük el kell-e oltani.
Rosszul közelíted meg az egészet!
Na lementem cigizni.
Es ki jött le ugyanoda?
A felettes szervünk felletti felettes szerv VEZETŐJE!
toporogtam álltam némán.
És ő kezdett velem bedzélgetni hogy melyik munkakörben vagyok pontosan, ki is vagyok.
Ennek kapcsák pont neki öntöttem ki a szivem:D
Elmondtam milyen munkakörben vagyok, hogy felmértem a lépcsőket is magasabb státuszba, elszomorít néha a feladataimnak hogy úgy érzem nincs súlya, a felelősségi körók is inkább csak a felettes szerveknél vannak, mondtam az ssc diplomát is hogy azt sem tudom annak lenne e értelme, de nem is gondoltam volna mikor ide kerültem hogy ilyen "magas röptű" feladataim lesznek csak.
Kérdezte eddig hol dolgoztam miket csináltam elmondtam hogy kisebb cégeknél ahol a feladatkörömbe tartozott minden, nem csupán egy ág pl a számvitel, hanem én voltam a szamviteles penzigyes hr marketinges call center ugyfelkapcsolattarto és minden is egyben, nagyobb cégeknél meg ugye minden ilyenre külön ember van. Egy ember csak egyirányban végez munkát.
Mondtam azt is hogy legalább a szorgalom kitartást erősíti ugyan ez bennem amit most csinálok, de ennél nagyobb kaliberű dolgokra vágytam volna. De természetesen elvégzem ezt becsülettel.
Legalább meghallgatásra találtak szavaim:D
És egy legfelsőbb vezető semmi ilyet nem mondott mint ami itt megy.
Hanem valahogy megértette azt hogy nekem több kell és keresem fentebb az utat.
Amugy főleg a felettes szervünkkel van gyakori kapcsolatunk, velük, a felettes szervünk felette szervével nemigen, csak hébe hóba.
De jólesett "kisírnom" magam amúgy, de nem is gondoltam hogy ki fog belőlem bukni, pláne nem egy vezetőnek...:D
De jófej amúy:)
Végzettségről szakmai tapasztalatokról is kikérdezett.
Jól esett, hogy meghallgat azért:D
Ami neked jó hír, az rossz hír is egyben - összességében, - mert így szokott elkezdődni az a procedúra, hogy "elszipkázzák" a képzettebb munkaerőket az "erősebb kutyák".
Ebből te most lehet, hogy jól fogsz kijönni, de egy csomó munkahelyen komoly problémákat szokott generálni ez az eljárási mód.
Amugy ezt mondták már nekem(a tűzoltós kommentről ugrott be), hogy nem gondolkodni meg nyavajogni kéne hanem gyorsan megcsinálni, letudni.
Ma lemaradásom lett, mert alig birtam magam rávenni valamire.
A vezető csak meghallgatott és ballagott tovább.
Évente talán 2 szer ha beszélünk, ez valami lehetetlen helyzet volt most, hogy pont kibuktam és pont őt találtam be a sirámommal. Remélem bizalmasan kezeli.
Habár szerintem ismernek már a kollegák is, mert már olyanokat is zengtem a cégnél, hogy nyissunk nekem új pozíciót(amit jelenleg csak a felettes szervünk képvisel ellenőrzést, nálunk meg nincs belső), hogy feljebb tudjak lépni:D
Jó helyen vagy amúgy a cég, és viszonylag rugalmas is, ilyen tekintetben nem váltanék, ha nem kényszer. Meg ugye ráérek dolgozni, mivel semmi ötletem most, hova haladjak. Azért is a kérdés.
Nem bírnám a sok csövest alkoholistát se akiket beszállítanak. Behánynék. Nem nekem való.
Mentős ismik mesélnesok sokat. Nőkről is hogy milyenek, az ember nem is gondolná..
A legtöbb munkával az a baj, hogy ott kell dekkolni akkor is, mikor a munka már rég készen van. A fennmaradt idő így kárba megy. Nekem a fennmaradt időt teljesen felesleges munkával kellett kitöltenem "találjak valami tenni valót". Rendszerint ez olyan lesz, mint anno az éhség tornyok. Semmi haszna, csak azért csinálod, hogy más elégtételt érezzen, hogy megszenvedtet a filléreidért.
Másrészt az is lehet a baj, hogy amit jelenleg csinálsz, az abszolut nem az utad. Próbálj keresni mást, ami jobban érdekel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!