Kisfőnökként ha ezt tapasztalnátok, mit tennétek?
Hirtelen jött, hogy a munkahelyemen kisfőnök lettem, ráadásul rögtön mélyvízbe, mert a főnök elment szabira, és ezért gyorstalpalóval kellett átvennem munkaköröket. Nem bonyolult, csak hát annál több, mint amit eddig csinálnom kellett. Két és fél éve dolgozok itt, szóval ismerek már szinte mindent, problémákat jól oldottam meg.
Eddig.
A helyzet a következő: van két kollégám (most már félig kollégám, félig beosztottam), akik régóta itt dolgoznak, de minden munkát próbálnak másra lőcsölni és folyamatosan sír a szájuk ok nélkül. Ez eddig csak bosszantott, de most konkrétan szélsőségessé tették a helyzetet nekem azzal, hogy én vagyok a felettesük.
Gyakorlatilag olyan, mintha bosszantaná őket, hogy engem neveztek ki, és lazán ellentmondanak nekem, a képembe hazudnak az elvégzendő feladatokról (amiket nem csinálnak meg, de állítják, hogy de), és képesek a szemem láttára hamarabb hazasomfordálni, úgy, hogy meg se csinálják azt, amit kellett volna.
Hiába állok beléjük, tagadnak mindent és hazudnak, felemelik a hangjukat, meg azzal dobálóznak, hogy itt vannak X éve. Meg jön a "de ő is így, amaz is úgy" szólam, hogy a többi kollégába mért nem kötök bele (ilyen jellegű probléma senki mással nincs).
Ti mit tennétek? Kihez fordulnátok, ha fordulnátok valakihez?
Kirúgással nem fenyegetőzhetek, mert nincs meg hozzá a jogom.
A közvetlen főnököm "nyaral", őt nem tudom és nem is akarom zargatni.
Mutass határozottságot és akkor jobban hallgatnak rád.
Figyelnék, jegyzetelnék, továbbra is felírnám őket amikor hamarabb mennek el és a tudtukra is hoznám, kikérném főnök véleményét amikor visszatér.
Beírtam őket tegnap. Ma reggel már arra mentem be az irodába, hogy hatalmas ricsajjal közrefogtak, hogy mi ez, mit képzelek, hogy átírkálom a jelenlétin, én nem vagyok főnök, hogy ezt tegyem. Meg amit írtam már előre megjósolva, "de más is, de te is, de a Béla is". Mikor tisztáztam az okokat, akkor meg csak kiabálni kezdtek, hogy nem igaz. Már majdnem felröhögtem, de kötöttem az ebet a karóhoz, hogy láttam amit láttam.
Nagyon szuper a légkör most, úgy kerülnek el, mintha agyonvertem volna a kismacskájukat. De érdekes módon ma, annak ellenére, hogy megtehették volna, nem mertek lelépni. Gondolkoztam, hogy jelzem nekik, amit reggel is elmondtam, hogy ha nincs munka már, nem zavar, ha elmennek, de inkább ülök még egy kicsit ezen a helyzeten. Kíváncsi vagyok, mi lesz később.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!