Ez csak szerintem volt nagyon igazságtalan részéről?

Adott volt egy munkahely, ahol az utolsó hetemet töltöttem, viszont hét közepén lebetegedtem, így az utolsó pár napra nem mentem be, mert nemhogy a munkára nem éreztem képesnek magam, még az ágyból kikelni sem. Nem tudtam megmondani, hogy mikor fogok tudni bemenni legközelebb, így hiányoztam először egy napot, az azt követő két nap is cafatul voltam, de bementem, mert elvárják, ez meg is tette a hatását, az utolsó két ledolgozandó napomra rosszabbul lettem. Kivettem az első napot, azzal nem volt problémájuk, (nem tudom mit gondolnak, az emberek általában egy nap alatt nem hevernek ki egy betegséget), a második nap gyanítom elvárták, hogy már menjek, de nem voltam hajlandó olyan állapotban, ezt jeleztem a műszakvezetőnek időben és visszafeküdtem aludni. Mikor felkeltem nem fogadott hívások és sms-ek tömkelege várt, attól a műszakvezetőtől is, akinek jeleztem az aznapi kiesésem. Megírtam az üzletvezetőnek, hogy mi a helyzet és hogy jeleztem a műszakot vezető kollégának. Erre ő burkoltan, csavartan közölte velem nagyon nyers stílusban, hogy nem vagyok hivatalos a karácsonyi bulira, kidobott a közös csoportból és pár nappal később kitörölt az ismerősei közül. Csak szerintem volt ez hatalmas nagy bunkóság? Azért fáj borzasztóan ez az egész, mert előtte mondhatni jó kapcsolatot ápoltam szinte mindenkivel, egyedül miattuk vállaltam be az utolsó hét ledolgozását, nem lett volna kötelességem, mert próbaidőn belül voltam, csak ha már megírták a beosztást előre, nem szerettem volna nekik plusz munkát okozni, meg úgy összességében megszerettem őket és sokat vacilláltam emiatt a munkahely otthagyásán és így még csak elbúcsúzni sem tudtam sok embertől...