Mit gondoltok egy jobhopperről?
Sajnos több alkalommal úgy hozta az élet, hogy rövid idön belül váltanom kellett. Volt alkalom mikor egy visszautasíthatatlan ajánlatot kaptam, de sajnos több olyan is, amikor úgy éreztem állóvízben vagyok (most is így van ez, nincs mit csinálnom, csak ezért vettek fel, hogy legyen helyettese a kolléganőnek, de napok óta semmit nem dolgozok) én szeretek hasznos lenni, az unalmat nem bírom elviselni.
Most ismét váltani készülök. A nyár óta másodszor. De ez olyan kellemetlen, félek egyszer majd nem kellek, pedig nagyon vágyom egy hosszú stabil munkahelyre, ahol van előre lépés egy álom lenne.
Ők csinálják jól. Nevetséges, hogy egy cég nem becsüli a régóta ott dolgozók hűségét, rendszerismeretét és szakértelmét annyira, hogy emeljen nekik olyan ütemben, mint amennyit azok kapnak, akik hasonló tudással és tapasztalattal, de az aktuális cég termékeit és rendszerét konkrétan nem ismerve kerülnek újonnan oda.
Kétszer váltottam munkahelyet, az egyiket két év elteltével hagytam ott, am másikat egy év után, mindkét alkalommal több, mint 70%-os emelést kaptam. Ne szórakozzunk már. Az első helyemen 10-15%-ot emeltek évente, a másodikat meg pont azért hagytam ott, mert az évértékelő bértárgyaláson 80 óra túlórára 9%-al akarták kiszúrni a szemem (bónusz nélkül). Menjen az ilyen a qrva anyjába, nem azért tanultam 6 évig egyetemen, hogy hülyének nézzenek és meglopjanak. Ha az első 5 évben kaptam volna stabilan 20-20% emelést, esküszöm, maradtam volna. Nekem is egyszerűbb, mint újra beletanulni mindenbe egy másik helyen és újra kiépíteni a kapcsolataimat.
Értem én kedves egyes hozzászóló.
De ezek a soha véget nem érő napok...
A gépre nem tehetek fel semmit, az IT policy tiltja, hogy pendrive-ot dugjak rá, sőt még egy vezetéknélküli egeret sem lehet, a magán e-mailek is tilosak, azt is ellenőrzik.
Ülök a gép előtt és bambulok, de ez már a harmadik ilyen munkahelyem.
Azt gondolom, hogy senkinek semmi köze hozzá, és az emberek azt gondolnak, amit akarnak. Továbbá, hogy a "job hopperek" nem akarnak job hopperek lenni, hanem keresik a helyüket, magukat, és mernek lépni, ha rosszul érzik magukat, ahelyett, hogy mások véleményed miatt lehúznák "tiszteletből" a min1 évet, hogy nehogy "megszólják" vadidegenek.
Elárulom, senki nem foglalkozik veled annyit, mint amennyit rágódsz ezen. Ráadásul még gondolom fiatal vagy, tapasztalj, jobban megtehet, inkább most ízleld meg és legyen összehaonslítási alapod, tapasztalatod, mint később, amikor már egy gyerekért is felelősséget kell tartanod, és nem tudsz annyira már ugrálni az önmegvalósítás miatt.
Régen én is volt, hogy többször váltottam és tudod mit? Megért, hogy nem maradtam ott a xarban.. Életem legjobb munkahelye jött a többedik váltás után, 5évig dolgoztam ott, és bőven sikerült az önmegvalósítás is. Szinte nem is munka volt.
Mások ezért lehet negatívan néznek, én azt mondom, ez a te életed, te éled.. Váltani sem könnyű helyzet, és maradni sem. Ez legyen a te döntésed.
U.I: Ma már 2-3 éves váltások teljesen általánosak és normálisak. Főleg, hogy sok ember már tujda, hogy alkalmazottként így a fizetését is jobban fel tudja tornázni, mintha maradna.. HA felmész linkedinre, ott is azt láthatod, hogy még sok HR manager is 2 évente vált a legtöbbször. MA már ez más helyzet, mint régen volt, és elárulom, jobban is jár, ha valaki okosan, tudatosan csinálja, persze..
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!