Csak szerintem rettentő szánalmas ez a "karrierista" nőtípus?

Előre leszögezem, nem a női nemet, mint kollektív egészet kívánom támadni, csak azt a munkahelyemen és hasonló "piacvezető multiknál" dolgozó női réteget, akik így gondolkodnak. 35 éves férfiként manager vagyok. A teljes pozi megnevezését csak az anonimitás és diszkréció kedvéért nem nevezem meg. Magamról annyit, hogy jól keresek, vagyis jóval a magyar átlag fölött, ahogy a hozzám hasonló nők is. Viszont velük ellentétben, én nem tekintem ezt karriernek. Véleményem szerint ez egyfajta office bullshit munka, az ebben a közegben megszokott corporate multis velejáróival együtt. Egyszerűen nem tudom karriernek nevezni, hogy bárki is ettől érzi magát valakinek, sőt mások fölött állónak, hogy egy külföldi nagyvállalat jól fizetett, mégis kihasznált alkalmazottja. Némely kollegina nagyon el van szállva magától, holott semmilyen hozzáadott értéke nincs a munkánknak. Mármint a cég szempontjából persze van, mert hozzájárulunk a profithoz, de csak fogaskerekek vagyunk a gépezetben. Nincs olyan kézzelfogható, látható, a társadalom számára hozzádott értékkel bíró aspektusa a munkánknak, mint mondjuk egy tanárnőnek, ápolónak, szociális munkásnak stb. A sort hosszan lehetne folytatni. Ezek méltatlanul alulfizetett, zömében nők által végzett munkák. Ez a szememben karrier. Időről időre hallanom kell, hogy mennyire el vannak szállva maguktól. Meggyőződésük, hogy rettentő fontosak és hasznosak és a kedvencem az amikor a férfiakról beszélnek. Hogy nincsenek már igazi férfiak, nem találnak megfelelő társat stb. De most őszintén? Kinek kellene mondjuk egy ilyen alaptalanul törtető nő? A vicc az egészben, hogy egy női munkatársammal szintén elképedve és egyúttal nevetve hallgatjuk őket. Minden multinál vannak ilyenek, valami Finance, HR, Marketing, Sales, Sourcing stb. Másnak van hasonló tapasztalata?