Hogyan menjek be kínlódás nélkül dolgozni az új munkahelyre?(nem tetszik semmi)
Alapvetően pedig olyan vagyok hogy egy új hely általában kíváncsisággal ambíciókkal izgalommal enyhe megfelelési kényszerrel tölt el. De ez a mostani teljesen más.
Mivel nincs munkám, muszájból elvállaltam, míg nincs jobb.
De kb nincs egy pont, ami tetszene benne.
Diplomával annyit fizetnek mint egy gyári betanítottnak(szakmai min.bér)
Utazgatnom is kell, ezért durván 1,5-2 ora az út oda-vissza, (2x45 perc ha jó a forgalom), tehát 10 órás munka lett belőle.
A kollektíva ilyen magdika jucika csupa nem laza nő.(akik az életben nem lesznek barátok is vagy bármi)
Férfi egy szál se.
Nincs ebédlő, kiskonyhában kell szendvicset majszolni, small talk-kal, prolis az egész
Nem lehetek önmagam sem(jobb a szolid szürkeegér effekt hogy ne nézzenek ki, talán szemüveggel spékelve)
Első napom lesz és élni sincs kedvem szinte ettől
Hogy dobhatnám fel magam hogy legyek már ambíciózus, ügyes okis élettel teli ilyen helyre?
Nem akarom, hogy kisugározzon belőlem a kínlódás.
"Annyira cuki, hogy a 7-8as szakérti meg a magyar munkaerőpiacot, meg alázza a többi válaszolót, akinek apu-anyu alája rakta a családi céget. :'D"
1, mivel mérnöki irodáról van szó, szakszöveget is kellett fordítanom, illetve tervezőprogramokat használatát, bizonyára neked is menne (ja nem)
2, esetleg gyakorlod a szövegértést és logikus gondolkodást: annyit írtam, hogy JELENLEG családi cégnél dolgozom, és a diplomázás után voltam rakodó is. Semmi mást. Fogalmad nincs arról, hol dolgoztam még, mennyire vagyok képben.
3, lehet megsértődni, de nekem rohadt vicces, amikor hozzászólás alapján nem épp intellektuális területen dolgozók adják a tanácsokat, hogy bírd ki, el kell viselni.
attól, hogy nektek árufeltöltőként/titkárnőként el kell viselni, még nem biztos, h a kérdezőnek is.
"úgy kéne végigcsinálnom ezt az átmeneti idôszakom mint akinek a fogát húzzák hanem meglátni benne azt hogy minden rosszban van vmi jó ispl."
- Csináltam már iylet, nekem az volt benne a szép, hogy tudtam, hogy 3 hónap max. :D A másik szép hogy 8-16-ig voltam fixen, plusz hamar elment viszonylag ha már bent voltam, mert pörgősne csináltam, ha már nem volt benne kihívás.
Annyira kibeszélték egymást, a főnöknő meg egy visítozó időt a p*csa volt, akitől a kis bagázs vigyázba állt, de még meg lett 40-es férfit is síratott meg.. nem akartam elhinni.. Meg persze akartak velem is dumálgatni meg stb, de pont letojtam, mert tudtam hogy nem leszek sokáig, csak amíg muszáj. Amunkámmal tök elégedettek voltak, emlékszem a főnök mondta is, hogy "még sose volt itt ilyen csendes ember, akiről nem tudtak szinte semmit." XD (AMúgy az egyik lány szimpi volt, vele szoktam beszélni, de a többi kétszínűvel nem, mert nekem nem fekszik h a háta mögött a csajt is kiadta a főnökének pl a "barátnője"..)
Aztán egy szép napon fel is mondtam, elmondtam diplomatikusan a véleményem a dolgokról és a főnökről. Hát nekem a fentiek voltak a szépek: ha tudod hogy úgyis rövidesen vége ,mert keresel, nem kell nagyon szenvedned.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!