Hogyan menjek be kínlódás nélkül dolgozni az új munkahelyre?(nem tetszik semmi)
Alapvetően pedig olyan vagyok hogy egy új hely általában kíváncsisággal ambíciókkal izgalommal enyhe megfelelési kényszerrel tölt el. De ez a mostani teljesen más.
Mivel nincs munkám, muszájból elvállaltam, míg nincs jobb.
De kb nincs egy pont, ami tetszene benne.
Diplomával annyit fizetnek mint egy gyári betanítottnak(szakmai min.bér)
Utazgatnom is kell, ezért durván 1,5-2 ora az út oda-vissza, (2x45 perc ha jó a forgalom), tehát 10 órás munka lett belőle.
A kollektíva ilyen magdika jucika csupa nem laza nő.(akik az életben nem lesznek barátok is vagy bármi)
Férfi egy szál se.
Nincs ebédlő, kiskonyhában kell szendvicset majszolni, small talk-kal, prolis az egész
Nem lehetek önmagam sem(jobb a szolid szürkeegér effekt hogy ne nézzenek ki, talán szemüveggel spékelve)
Első napom lesz és élni sincs kedvem szinte ettől
Hogy dobhatnám fel magam hogy legyek már ambíciózus, ügyes okis élettel teli ilyen helyre?
Nem akarom, hogy kisugározzon belőlem a kínlódás.
Még egy napon se vagy túl és ezt már így mind megállapítottad jóelőre? Azosztigen.
Sokat segítene, ha kicsit visszább vennél és nem ilyen lenéző előítéletekkel mennél be már első nap.
Nem vagyok nagyképü.
Maga a munkahely nem az én profilom, ennyi csak.
Ez nem lenézés.
Nem előítélet láttam, tudom milyen a hely, kik vannak, milyenek, beszéltem már szinte mindenkivel.
Én értem mire gondol a kérdező.
Ez Magyarország sajnos…és én megértem,hogy fiatalon nem erre vágysz.
Főleg amiatt mert látja az ember,hogy külföldön ugyanazért a munkáért jobb körülményeket és fizetést biztosítanak.
Nem gondolkodtál külföldön esetleg?
Az 5-ösnek igaza van, és marha vicces megint ez a sok okostojás, kérdezőt nevelni akaró zseni. (mondjuk arra kíváncsi lennék, mit dolgoznak)
Semmi felháborítót nem látok a kérdező leírásában, én se mennék ilyen helyre dolgozni már, sajnos a magyar többsége tényleg elég proli.
sok mindent nem tudsz csinálni kérdező, ha majd tudsz, váltasz. addig megpróbálod kibírni.
diploma után nekem is volt pár érdekes munkahelyem, azóta családi cégünknél dolgozom, és mindig tanulok vmit a szabadidőmben, hogy még véletlenül se kelljen szutyok helyen dolgozni.
Előző munkahelyem szuper volt. Kb mindenben. Es 6 orában többet kaptam mint az új helyen 8ban.
Csak megszunt a cég.
Nem barátokat keresek (de miert ne kereshetnék munkahelyen is), de teljesen más egy hozzám hasonloval egyutt csapatban dolgozni is mint teljesen ellentétes emberekkel a maguk frusztrációival.
Nem is pasizni akarok(de sokan jottek össze munkahelyeken is es nem lenne ez sem elítélendő ha azt akarnék), de egy férfi munkaerő gondolkodás habitus személyiség is teljesen más mint egy női, és inkább vagyok vegyes csoportoknak a híve.
En amunka miatti utazást is beleszamitom az időbe mert a teljesitmény mellett az IDŐMET is eladom nekik.
Hulye példák de 2 óra alatt már céget lehetne akár alapítani, vagy megmenteni egy életet, vagy megnyerni egy verseny, a rendszeres napi 2 óra 20 munkanappal számolva az életemből 40 órát vesz el, 1 évben pedig 480 órát. Ennyi órával talán egy középfokú nyelvvizsgára ia fel lehetne készülni.
Egy ember nem csak a munkáját adja el hanem az idejét is.
Valahogy próbálok beilleszkedni és pályázgatok tovább, de addig is szeretném ha nem úgy kéne végigcsinálnom ezt az átmeneti idôszakom mint akinek a fogát húzzák hanem meglátni benne azt hogy minden rosszban van vmi jó ispl.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!