Hiába elvégeztem egy jó kereseti lehetőséget nyújtó szakot, de nem az én világom, akkor érdemes belekezdenem másba?

Informatikai szakon fogok végezni, a szférában nagyon jó fizetések vannak meg elhelyezkedési lehetőségek. Hiába beletettem rengeteg munkát egyszerűen mára a szak végén nincs semmi belső motivációm. Régebben is azért ezt választottam, mert nem tudtam mi a nekem való, egyedül azt tudtam, hogy legyen matekosabb a szak (gazdasági nem érdekelt), nem is a pénz motivált, csak az hogy stabil elhelyezkedést nyújt, legalább pénz miatt se kell idegeskedni, kényelmes a meló. De a pénz, hogy mennyivel keresek egy gazdaságis felett nem érdekel.

Mostanra viszont megundorodtam az egésztől, hiába elvégzem és tudom meg tudom csinálni, nincs semmi a szoftverfejlesztésben, ami lenyűgözne, vagy az én hivatásomnak érezném. Rájöttem a pszichológia klinikai része sokkal személyesebb számomra, segíteni szeretnék másokon, akik változást szeretnének, de nem tudják hogyan. Nekem is van mentális betegségem, de leginkább egy családon belüli tragikus helyzet motivál arra, hogy beteg emberekkel akarjak foglalkozni, és tanuljak erről, hogy ne kerüljön ugyanabba a helyzetbe más, mint mi, ha belefutok. Sokáig eltartott mire erre rájöttem sajnos, de már évek óta szívesebben olvasgatok pszichológiai tanulmányokat, cikkeket. Ez talán a legszembetűnőbb jel. Eddig nem mertem beismerni, hogy váltanom kellene végzés után évekkel, mert ez már megöli a lelkemet, és ezt nem én kontrollálom. Mostanra, hogy elkezdtem eljárni csoportos terápiára értettem meg, hogy mekkora a vonzalmam eziránt.

Tudom sok év mire valaki terapeuta lehet, és a kereset se a legjobb feltétlenül.

Megéri 25 évesen ebbe belevágni úgy, hogy mellette az első diplomámmal dolgozok? Úgy érzem, hogy a szaktársaim is lenéznek emiatt és nem értenek meg.