Jogosan haragszom vagy felfújom a dolgot?
Kaptunk egy projektmunkát két kollégámmal, akik nem mellékesen egy párt alkotnak, és már gyakorlatilag együtt is élnek. Nem teljesen új a feladat, kaptunk már hasonlót, és akkor is azt tapasztaltam, hogy együtt ötletelnek otthon, vagy a munkahelyen akkor, amikor én épp nem vagyok ott, aztán később már csak közlik velem, mire jutottak - gyakorlatilag lenyomva a torkomon az ötleteiket -, és még ők nem értik, nekem ezzel mi a bajom + bizonygatják, hogy ők semmiből nem akartak kihagynak. Most, hogy újra hasonló feladatot kaptunk, megismétlődött a jól bevált minta, azzal megspékelve, hogy a munkának a témáját is mi találhattuk ki (nem részletezem, miről van szó, a lényeg, hogy ez egy kreatív feladat, és eléggé tág a mozgásterünk), ők pedig a témát magát is nélkülem agyalták ki. Ez már önmagában sem tetszett, de a legsértőbb az volt, hogy elfelejtettek szólni róla, majd amikor szóba került a nagy értekezleten, egyikük közölte, hogy már van téma (és előadta, hogy micsoda), bár igaz, erről még én sem tudok - de most majd megtudom... Az igazgatónő is furcsán nézett (mármint, nyilván amiatt, hogy én nem tudtam erről, és csak most tudom meg), de végül jóváhagyták, és én is rábólintottam, utána viszont egyértelműen jeleztem számukra, hogy ez nagyon rosszul esett nekem. Még nekik állt feljebb, nem értették, mi a bajom, stb. Azóta az egyikükkel normális lett a kapcsolatom, a másikuk viszont egyszer közvetlenül beszélget velem, máskor láthatóan kerül, a szemkontaktust se veszi fel, mintha ő lenne mélyen megsértve. A legviccesebb, hogy az egyik kolléganőm, akikkel ők is, és én is jóban vagyunk, az ő pártjukat fogja, és nem hiszi el, hogy ki akarnának hagyni...
Ti mit kezdenétek ezzel a helyzettel? Tény, hogy használtam egy-két keményebb szót, de mivel nem első esetről van szó, úgy érzem, jogosan. A másik, hogy az igazgatónő csak nekik szólt, hogy a következő értekezletre már kell a kész ötlet, nekem nem, ők viszont elfelejtették továbbadni nekem ezt az infót...
Azóta nem tartottunk megbeszélést, de most más okból kifolyólag egyébként is szünetel a dolog, ... csak sajnos nem tudom, mire számíthatok, ha újraindul. Kirekesztve érzem magamat, kb. mintha semmibe vennének. Kellene valami jó taktika, hogy ne vegyem úgy magamra, hogy nem számítok.
Szerintem az a probléma hogy a pár mindkét tagja benne van ugyanabban a feladatban. Tényleg nem véletlen az a mondás, hogy háromból egy fölösleges.
A következő ilyen feladat előtt jelezném a főnöknek, hogy ez mennyire problémás.
Úgy nagyon nehéz érvényesíteni a legkisebb ötleted is, hogy ők ketten teljes egyetértésben együtt lépnek fel ellened. Egy ilyen szituáció az élet minden területén rohadt nagy nehézség és megkeseríti az ember életét.
Én a helyedben a megbeszélésen, mindenki előtt dobtam volna fel a témát, hogy hát tök jó, hogy van már téma, és neked mikor terveztek arről szólni? Hidd el, nekik lett volna kellemetlenebb...
Most már veszett dolog, kérd meg a főnököt, hogy többet ne rakjon velük egy projektre, mert te dolgozni szeretnél, ők meg nem hagynak, találjon neked olyan társakat, akik emberszámba vesznek, és csak munkatársi kapcsolat van köztük.
Ha van nálatok HR, ott is tudod jelezni, hogy ez van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!