Kiléptem a komfortzónámból, de rosszul vagyok tőle. Mit tegyek szerintetek?
Gyerekkoromban mindig azt mondták, hogy milyen jó a beszélőkém. Versmondóversenyekre jártam, felléptem emberek előtt, stb.
Aztán valamikor tinikorom végére szégyellős lettem, aki szorong, nehezen megy neki a szereplés, magáért sem tud igazán kiállni a hétköznapokban. Mire elkezdtem dolgozni, oda fajult a dolog, hogy sokszor egész nap nem mondtam egy szót sem, annyira szorongtam.
Új munkahelyem lett pár éve, ahol elismertek, előléptettek. Viszont azt hallottam, hogy ki kell lépni a komfortzónámból és visszatérni a gyökerekhez, ahol gyerekkoromban voltam. Vállaltam olyan dolgokat, amik emberek előtti beszédet igényelnek, kommunikációt velük, segítséget, stb. Úgy gondoltam, hogy először nehéz lesz mert nagyon beleültem a saját kis kényelmembe, de később jobb lesz, amikor hozzá fogok szokni.
Nem szoktam hozzá, sőt, minden ilyen esemény előtt görcsben vagyok, nem tudok aludni előtte, rettegek az emberek véleményétől, hogy mik a hibáim, milyen béna vagyok másokhoz képest stb. Fizikailag is kijött már rajtam, a fejem állandóan fáj, a szívem dobog, a gyomrom összeszűkül. Nem érzem jól magam úgy általában, munkán kívül sem.
Szerintetek érdemes ezt erőltetni? Az ember fogadja el, hogy ő nem egy nagydumás típus, hanem marad egy középszerű szürke ember, aki képtelen rugalmasnak lenni? így sosem jutok előre, pedig érzem magamban, hogy szeretnék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!