Szerintetek okot adtam a viselkedésemmel majd a felmondásommal erre a pletykára?
24 éves nőként kezdtem dolgozni egy szövetkezetnél ami speciális képesítést igényel, mikor én jelentkeztem még pár hónapom hátra volt a papír megszerzéséig így tapasztalat nélkül mentem oda de interjún minden feldobott problémára tudtam szakszerű választ adni, tehát egyáltalán nem volt alaptalan a bekerülésem. A tulaj egy 50+os férfi de házas, nem az a vén kujon típus, nem érdeklik a fiatal csajok. Mikor felvett külön megjegyezte, hogy a sok nő miatt (18-an voltunk egy térségben nők) szokott lenni konfliktus, főleg mivel legfiatalabb leszek ha ilyesmibe ütközöm ne hagyjam elfajulni felmondásig, legrosszabb esetben szóljak neki.
Bentről sokmindent visszahallottam, hogy feszes fenék miatt kerültem be meg hasonlók, de szerencsére a munkában nem zavartak, kifogást nem találtak bennem így ezt ennyiben is hagytam. Itt dolgoztam másfél évig, végül egy női vezető volt aki kinyomott. Rákényszerített, hogy felmondjak a szekálásával. Mikor végül megírtam a felmondó e-mailemet a tulajnak a végére biggyesztettem, hogy ha beszélni szeretne bármikor elér telefonon és leírtam a számom, ezt teljesen mellőzte a válaszában, csak annyit írt vissza akkor innentől 2 hét stb. Tehát én élni szerettem volna a "lehetőséggel" amit mondott mikor felvett de sajnos ő nem volt rá nyitott. De az is lehet már nem is emlékezett rá.
Azt már le sem írom hogyan folytatódik mert nem lényeg, ami itt fontos, hogy amikor elhozta a papírokat aláírni olyan furcsán viselkedett már akkor is, majd később visszahallottam hogy ahogy a felmondásom fogalmaztam az olyan flörtölősnek tűnt. Én nagyon úgy érzem, hogy emögött 80%-ban a külsőm és az az alapján formált előítéletek (tényleg feszes a fenekem mert sokat edzek, műszempillám és műkörmöm van, sokat is sminkelek, néha szoláriumozok) de a munkám során csőlátásban csak a munkára fókuszálok, hiába nézek ki úgy ahogy.
Ami történt azon nem lehet változtatni, viszont kíváncsi vagyok a véleményetekre, a jövőben szeretném elkerülni a hasonló helyzeteket. Szerintetek valóban félreérthető így megfogalmazni egy felmondást?
Mi az, hogyha ő beszélni szeretne? Te akartál beszélni vele. Nem is értem, mit gondoltál, ebből miért kellett volna arra asszociálnia, hogy panaszkodni akarsz a kollegákra? (Eleve kicsit elkéstél volna, ezt felmondás *helyett* kellett volna jelezned felé, nem *után*).
Nem is értem, mit gondoltál.
Most néztem vissza, ezt írtam pontosan:
Ha el szeretne érni itt, vagy a xxx számon megteheti.
Nem, nem adtal valasztast neki. Femondast adtal.
Egy valamire valo vezeto nem all neki utana kerdezgetni, hivogatni.
Neked kellett volna eloszor beszelni vele mielott felmondassz!
Totál elcseszted.
Eleve butaság azt gondolni, hogy benyújtod a felmondásod, és akkor pánikban majd elkezd keresni, meg jaj mi volt a baj stb.
Szimplán oda kellett volna menni, és elmondani, és ha utána semmi, akkor felmondani.
De ez így ahogy csináltad nagyon rossz volt, konkrétan semmi értelme nem volt. Elmész, felmondtál innentől a főnöködet miért érdekelné, már nem tud mit csinálni, mert mész. Addig lehet amíg ott vagy...
Elrontottad.Be kellett volna menj a főnökhöz és elmondani szemtől-szembe hogy mi a problémád.Lehet leàllította volna a téged piszkàló nőt.
Mostmàr mindegy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!