Volt már olyan munkahelyed, amit utáltál?

Csak olyan volt eddig.

Cnc gépkezelő - bunkó főnök, nem lehett elmenni wcre csak szünetben (volt akinek átvérzett a munkás nadrágja, de kit izgat..) ,egész nap állni kellett

Arufeltöltő - okoskodó vevők. Egyszer leordított egy vén g3ci,mindennel elhordott, teli torokból vissza ordítottam a képébe. Szóltam a boltvezetőnek hogy ebből ennyi elég volt, és hazamentem.

Irodai asszisztens - mindenkit kibeszélő munkatársak, egymással szemétkedő, versenyző pitsák. "mitfőzté, mitfőzőőma, mit főző hónapp" beszélgetések meg végighallgatni kinek mekkorát sz4rt a kisgyereke.

Vagyonőr - itt csak a fizu nagyon gyenge, és az a rossz hogy lenéznek. A munkatársak mindig normálisak voltak, a legelviselhetőbb munkám eddig.

csak olyan volt. szalagmunka: rabszolga meló minimálbérert, dudaszora szünet mint a birkáknak. Ha dudaszora nem szaladsz vissza a szalagra akkor orditanak.

Vagyonőr: 24 orazas, főleg ha aludni se lehet, kifogsz egy gyökér idegesítő kollégát, a meló is idegesítő, szondaztatas, beléptetés, jármű ellenőrzés, közbe szivod a kipufogó gázt, kameraval figyelenek a portán hogy mit csinál az őr.

Anyagmozgató: 3 műszakos xopas. lejarod a lábad.

Ötvös-ezüstműves szakmunkás voltam egy lepra gyárban, - amely azóta "el is vérzett", olyan tré volt ott minden.

Akikkel össze voltam zárva napi nyolc órában - havi 2674 forintért, - azokat mindennek lehetett nevezni, csak kollégának nem. Mindenki csak arra koncentrált, hogy a saját szalonnája oda ne égjen és a beszólogatáson, baszogatáson kívül nem volt energiája többre senkinek. A munkadarabok nem hazudtolták meg a szocializmus "eredményeit": lényegében azzal teltek a napjaim, hogy a szarabbnál-szarabb öntényeket javítgathattam egy szál reszelővel - normára.

Tojtam az egészre és negyed év elteltével katapultáltam ebből a gennyólból.