Most munkaerőhiány van vagy mégsem?

Pályakezdő villamosmérnök vagyok, és úgy látom, hogy itt Budapesten legalábbis, elég nehéz állást találni, főleg pályakezdőként/gyakornokként.

Az első szakmai állásomat négy hónapig kerestem tavaly, itt még gyakornoki pozíciókra jelentkeztem... volt olyan hely, ahol konkrétan a törvényes minimálbérnél is kevesebbet akartak adni, de még oda sem vettek fel.

Fontos azért megemlíteni, hogy később felülvizsgáltam az önéletrajzomat, és utána érezhetően könnyebben ment a munkakeresés.

Nyáron átlag heti 1-2 interjúm volt, igaz, beletelt egy 6 hétbe mire olyan emberekkel találkoztam, akikkel kölcsönösen megvolt a szimpátia.

Ebben az évben kétszer váltottam munkát, mindkét esetben kb másfél hónapig kerestem munkát.

A mostani helyemet szerencsére imádom, ez már végre teljes munkaidős állás, jó a közeg, a kezdő fizetéssel egyelőre elégedett vagyok, nem is ez a lényeg.

Azt vettem észre, hogy iszonyatos elvárások vannak, legalábbis szerintem. A legtöbb helyen konkrétan egy nagyobb listát írnak az elvárásokról, a jelentkezésekre meg nem is reagálnak semmit, ha egyáltalán összejön, interjú után nem írnak vissza.

Erre a Bosch a legjobb példa szerintem. Sohasem írtak vissza, erre egyszer random behívtak interjúzni. Nagyon nem állt össze a kép, aztán kiderült, hogy az akkori fizumnál is kevesebbet akartak adni + nem is nagyon terveztek volna velem hosszútávra... ergo nyárra kellett valami hülye.

Volt olyan hely, ahol azért nem vettek fel, mert a TIA Portal PLC fejlesztőprogramban nem ismertem néhány ritkán használt blokk azonosítóját... amit amúgy kiír a program... *facepalm*

Volt olyan, ahol fűt-fát ígértek nekem az interjún, aztán persze b.tak visszajelezni. Mondjuk azt nem is bántam, egyrészt kkv volt, másrészt messze is volt tőlem a hely.

Volt olyan, hogy csak az interjún nyögték be, hogy amúgy heti 2-3 napot utaznom kéne... hát, megspóroltuk volna egymásnak az interjú idejét, ha ezt a hirdetésbe is kiírják.

Az egyik előző helyemen is elég nagy elvárásokat támasztottak felém bizonyos programozási nyelvekből, az interjún konkrétan levizsgáztattak. Aztán mi lett belőlem? Egy gyári munkás feladatait látottam el szinte. Szóval szerintem ez a sok elvárás egy hatalmas buborék... vagy túltelítettség ember van a szakmámban, vagy túl sokat akarnak kaszálni a munkáltatók, túl gyorsan... szerintem mindkettőben van valami.

Egy másik volt munkahelyemen meg hónapokig csak kb. kábelpucolás, meg hasonló szintű melókat csináltam kb, mire effektíve dolgozhattam valami értelmeset is a laborban. Mondjuk ezt nem bánom, mert sokat tanultam ott. Ha a covidra hivatkozva nem korlátozzák a bejárásomat, akkor a mai napig ott dolgoznék... de gyakornokként nem sok beleszólásom volt a dolgokba. :D

Szerintem óriási mázlim volt a mostani munkahelyemmel, pedig azon az interjún már úgy voltam, hogy minden mindegy...

F