Fontos neked, hogy olyan munkád legyen, amit annyira szeretsz csinálni, hogy egyben hobbid is?

Én zsigerből utálok dolgozni.

Eleve a világon semmi sincs, ami heti 40 óra időtartamban lekötne, ráadásul hónapokig, évekig.

A hobbijaim is olyanok, hogy pár hétig vagy hónapig emezzel foglalkozom, majd amazzal.

Van, amelyik évben gyönyörűek a növényeim, más években kissé elhanyagoltabbak (alapból növényem mindig van pár, így is szenvedek a városi, lakásban élettől).

Van, amikor színezek, süthető gyurmázok, esetleg rajzolok, horgolok, máskor másfél évig feléjük sem nézek.

Van, amikor egész sokat fotózom, máskor hónapokig alig.

Nagy hobbim olvasgatni a neten egészség, közlekedés, háztartási gépek, IT a leggyakoribb témák, de hol többet olvasgatok, hol kevesebbet, hol erről, hol amarról.

Az is szenvedés nekem, ha rendszeresen kell élni, korán kell kelni, be kell menni egy munkahelyre (az én szakmám támogatja a home office-t, de ez itt is csak heti 1-2 napot jelent jellemzően).

Nem szeretek mások elvárásai alapján dolgozni, sőt, mások számára sem szeretek előállítani valamit.

Ezért a munka nekem abszolút a szükséges rossz.

Hosszú távon a hat órás munka a cél, ha mégis lesz gyerekem (bár inkább nem szeretnék), akkor a 4, sőt, preferáltan a háztartásbeliség.

Ja, ha valaki nem hurráoptimista rózsaszín ködben élő birka, azt le kell pontozni? Oké...

Tök rossz érzés, hogy valaki válaszol egy kérdésre, indokolja és lepontozzák, mert nem az aktuálisan divatos társadalmi normának felel meg.