Hogy lehet a kollégában ennyire kevés empátia?
Van egy kollégám akitől szinte semmit nem lehet kérni mert mindig azzal jön, hogy már nem fér bele a munkaidejébe.
Ugye nálunk úgy van a munkaidő, hogy 16:30-kor végzünk hivatalosan de többen is szoktunk túlórázni. Ő azonban az egyetlen akit soha nem láttam 1-2 percnél tovább dolgozni.
Múltkor is mondtam neki segítsen már nekem még egy bizonyos dolgot megcsinálni amely egy egyszerű feladat volt, erre azt mondta, hogy már fél öt, neki erre nincs ideje.
Ma is mondtam neki, hogy várja már meg a főnököt, hogy beérkezzen a holnapi munkával és készítse őket már ma elő, hogy holnap ne kelljen túlóráznom mert be vagyok iratkozva fodrászhoz erre azt mondja, hogy "de lesz már 6 óra is mire megjön a főnök"
Én mondom neki, hogy én is túlóráztam tegnap is meg azelőtt is.
Erre ő azt mondja, hogy "senki nem tart pisztolyt a fejedhez, hogy túlórázz".
Nagyon idegesítő, hogy ennyi emberség nincs benne, hogy egy kis erőfeszítést tegyen munkatársaiért.
Nem értem. Mit lehet ez ellen tenni?
Hiába fizetik ki, ha neki a saját szabadideje fontosabb. Nekem is kiesik a kezemből a munka pontban 17:00-kor, kivéve ha kifejezetten a főnököm kéri, hogy még nagyonfontoseztmuszájgyorsanmegcsinálni feladatot aznap fejezzem be. De akkor másnap jobban preferálom a csúsztatást. Az a +30 percért járó extra fizu nekem(!) nem éri meg a befektetett energiát. A főnök lelkivilága meg aztán főleg. Ez nem cserben hagyás. Te is mondhatod azt, hogy köszönöd, eddig tartott a munkaidőd, ha mindenkinek túlóráznia kell, hogy a feladatokat a 8 óra alatt befejezzétek, akkor vegyenek fel még egy alkalmazottat, de ez nem a te problémád. Ami ma nem fért bele, belefér majd a következő munkanapon, ha nagyon sürgős, akkor meg eleve priorizáld úgy, hogy az a konkrét feladat ma készen legyen, holnap meg csinálod a kevésbé fontosakat, amiket ma háttérbe szorítottál.
Én is magasról letojom, hogy ki mennyit túlórázik, nem kötelező tovább maradnod, innentől a saját egyéni döntésed, hogy neked megéri-e az extra idő és pénz vagy sem. Garantálom, hogy a főnök lelkivilágát sem érinti olyan mélyen a dolog, mint ahogyan te hozzáállsz. Nem mondom, hogy egy esetleges fizetésemelés vagy előléptetés esetén nem leszel te előnyben ezzel a kollégával szemben, de ha neki ezek nem céljai, akkor hadd ne várd el tőle, hogy úgy dolgozzon, ahogyan te.
Azzal én is egyetértek, hogy önmagában nincs azzal probléma, hogy valaki nem akar túlórázni, és nem gondolom úgy, hogy tartoznék bármivel a főnökömnek és cserben hagyom, ha nem maradok tovább. Nem tudom, hogy milyen a viszonyod vele, de alapvetően egy munkahely nem érdemli meg, hogy annak az érdekeit helyezd előtérbe, különben csak kihasználnak.
Az pedig, hogy a kollégád úgy nem hajlandó rajtad segíteni, hogy ez számodra hátrányos helyzetet eredményez, az már más kérdés. Ilyen esetben szívesen maradtam volna, ha nincs semmi fontos dolgom, ha kedveljük egymást, de ha vele teljesen semleges a viszonyotok és te sem szoktál érte áldozatokat hozni, akkor milyen oka legyen maradni, ha láthatólag bőven elege van a munkából fél ötkor?
>fiatal
>egyetemre megy
>szezonálisan vállalt munkát
Ezen a ponton már tényleg nem tudlak megérteni.
Akkor meg minek túlórázzon, ha semmiféle távlati célja nincs ezen a munkahelyen? Van egy szerződése, az abban foglaltakat megcsinálja. Nehogy már elvárás legyen a szerződésen kívüli tevékenység!
Amúgy nem értem, ha te ilyen munka hőse vagy, hogy állandóan túlórázol, akkor miért nem a szabadnapodon mész fodrászhoz? Ha meg a fodrász fontosabb, mint a túlóra, akkor holnap miért nem állsz fel minden további nélkül a munkaidőd lejártával?
Bocs, de a kollégádnak van igaza.
Van az embernek más dolga is, minthogy hatig a munkahelyén rohadjon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!