Egy munkatársam állandóan tudálékoskodik, úgy beszél velem, mintha a gyereke volnék és nevelni kell, tegnap is összevesztünk ez miatt és ő hangosan bunkónak nevezett, de még ma is lecseszett, már ki nem állhatom. Hogyan viseljem el?

Azért halgattassék meg a másik fél is! Véletlenül nem szakmai kérdésekben beszél veled kioktatóan? Nem lehet, hogy alapvető dolgokat sem tudsz, mégis azt gondolod, hogy te vagy a legjobb, a jogos kritikától pedig megsértődsz?

Mert nekem volt ilyen pultos kollégám, nagyon idegesítő volt, hogy vagy megsértődött vagy pampogott, pedig csak olyanok miatt szóltunk neki, ami szakmai alapelvárás volt.

Alázás nélkül is ki lehet állni magunkért #15.

Például kérd ki kérdező magadnak, hogy hogy merészel ilyen stílusban beszélni veled. Rá kell pirítani, nem durván, de meg kell húzni a határokat!

Volt hasonló kollégám. A munkaja azzal telt, hogy a közös levelezési rendszert nézte, ahol az ügyfelekkel tartoztuk a kapcsolatot és azon nevetgélt, hogy ki milyen nyelvtani vagy szókincsi hibát ejtett de úgy, hogy mindog félbeszakított a munkában, hogy megmutassa.

Az agyamra ment, elültem mellőle.

Ha kioktat, ne magyarázkodj, ne sértődj be. Ha magyarázkodsz, akkor azzal elismered, hogy valamilyen szinten joga van beleszólni a dolgaidba. Ha megsértődsz, vagy beszólsz, akkor látszik, hogy érzelmileg hát rád, és pont ezért csinálja, mert hatása van. Két hatékony ellenlépés:

1.Kérdezz! Kérdezz vissza válasz helyett. Egy beszélgetést mindig az irányítja, aki kérdez, lehetőleg nyitott kérdésekkel. Ezzel őt szorítod magyarázkodó pozícióba. Pl. "Ezt most miért mondtad? Miből gondoltad, hogy én ezt nem tudom? Mióta szokás ezt így csinálni?" stb.

2.Szubjektivizáld, amit mond. Azaz, ő kijelent valamit, mint nagy igazságot, erre rögtön legyen az a reakciód: "Ez a te véleményed." "Elfogadom, hogy te így látod, de én másként szoktam, nekem ez meg ez vált be." Ha erre ő azt mondja, hogy "igen, de az nem olyan hatékony", akkor te megint ismételheted: "Ez a te véleményed. De én így fogom csinálni."