Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Munkahelyi gondok, de nincs...

Munkahelyi gondok, de nincs kinek elmondani?

Figyelt kérdés

A dolog kb. fél évvel ezelőtt kezdődött, sok dolog megváltozott a munkahelyen, sajmos negatív irányba. A főnökömnél a szakmaiságot felváltotta a csapatmunka iránti túlzott elköteleződés, (gyakorlatilag nem számít neki, ha profi vagy a szakmában, csak az, hogy állandóan olyanokat hangoztass, hogy mennyire jó a csapat és a légkör, a meetingek 90%-a erről és a sleppje indokolatlan agyondícséréseről szól). Nem mondom, hogy nem fontos a csapat, de ő maga tesz megkülönböztetést az emberek között, részre hajlóan.


Az igazán mellbevágó a múlt heti esemény volt: a szakmához egyáltalán nem értő embert vett fel, mindössze azért, mert jó csapatjátékos lehet. Az nem számít neki, hogy ezzel milyen potenciális jelöltetek engedtünk szélnek, és mennyi plusz energiával jár majd a nulláról felkészíteni.


A másik, hogy olyan munkákat vállalunk el mostanában, amiben a csapatnak egyáltalán nincs tapasztalata (a főnökömnek sincs, jelenleg az én tapasztalatomra támaszkodik, ezt el is mondta, és látom is), se elméleti, se gyakorlati szinten, és szerintem ez gázos így.


Egyre jobban azt érzem, hogy a szakma teljes semmibevétele, az arcoskodás és a személyeskedés uralkodik el a munkában és már utálok bejárni dolgozni is.


A főnökömmel egyáltalán nem tudok beszélni ezekről mert megsértődik, illetve azzal takarózik, hogy nem tudok csapatban dolgozni, továbbá sose ér rá, csak amikor ki kell adni a munkát. Az bánt a legjobban, hogy ettől függetlenül mindig elmondja, hogy mennyire szereti a munkám, és mennyire jó vagyok, de mivel nem vagyok megszállottan csapatmunka-mániás (szerintem ez már megszállottság részéről), akkor kb. cseszhetem, nincs előrelépési lehetőségem, semmi, csak a munka.


Otthon, illetve a páromnak hiába is mesélek ezekről a dolgokról, mem akarnak tudomást venni róla (anyàm pl. látványosan témát vált, az állítólagos párom pedig konkrétan depressziósan bámul maga elé, ha meghallja, hogy fel akarok mondani).


Úgy érzem, hogy nem bírom így tovább, szívem szerint keresnék egy olyan helyet, ahol ténylegesen megbecsülnek, elköltöznék a világ másik felére, ahol megértésre találok. Mit tanácsoltok?



2021. júl. 4. 01:12
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
100%

ez a csapatmunka eszme rendszer abból fakad, hogy ne csak elvégezd a munkádat, de még legyél lojális is, meg játszad az eszedet nekik.

a nagy fa szt!

a munkában töltött időmet és tudásomat adom bérbe a cégnek, nem pedig a lelkemet és a hitemet.

ha olyanok lennének a körülmények, akkor a lojalitás magától értetődő lenne és nem kellene kierőszakolni agyament csapatmunka eszmerendszer őrületekkel.


am én nem szeretem az olyan helyeket, ahol nem elég a profin elvégzett munka, hanem még emberi játszmákra is pazarolni kell az időt.

az ilyesmi idővel túl nagy stresszt generál, plusz felidegesít a haszontalansága.

a családomhoz vagyok lojális meg a saját dolgaimhoz.

felháborító és tiszteletlen ha egy cég még ezt is elvárja puszira.


szóval nem feltétlen kell szerintem munkahelyet váltanod, csak ebből a túltolt megfelelési kényszerből kellene visszavenned.

az vagy aki vagy, ez van és kész.

és így hozzáállni a dolgokhoz.

mert más helyeken is az megy, hogy ha kerek, akkor emeljük, ha kocka akkor gurítsuk.


am meg eleve az van amit írsz.

pont a a csapatjáték legnagyobb hangoztatója általában a legnagyobb akadálya a valódi csapatmunka kialakításának pl az ilyen húzásaival mint amit írtál.

szóval ne a szó szerinti szavait vedd alapnak mert az kamu, hanem a tetteit.

a tettei meg azt mutatják, bírálja a személyes gondolataidat, meglátásaidat, vagyis le kéne szoknod arról hogy ezeket elmond neki.

2021. júl. 4. 07:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 A kérdező kommentje:

Köszönöm mindenkinek a választ.

Engem is kihoz a sodromból ez a hozzáállás...és akkor a főnököm természetesen előadja, hogy ő milyen korrekt meg mennyire ért mindenhez is.


A múltkor egy megbeszélésen ültünk, nem hagyott szóhoz jutni senkit, csak tolta azeket a tankönyvből betanult cuccokat, olyanokról beszélt, aminek köze nem volt a meetinghez, majd amikor kellően kiszerepelte magát, úgy gondolta, hogy senki más nem akar hozzászólni a dolgokhoz és le akarta zárni a meetinget. Mivel én készültem, ezért mondtam, hogy még nekem lenne mondandóm, és maradtam a partnerekkel. Akkor hihetetlen büszke voltam magamra, hogy ezt megléptem.


Azt sajnálom egyedül, hogy régen egy halál normális ember volt, de a hatalom elvakította. Mintha egy szektában dolgoznék néha.

2021. júl. 4. 07:57
 13/14 anonim ***** válasza:
100%

Kezdj el keresni intenzíven és mondj fel.

Ahogy megvan az új állás, otthonról tipli, a párodat meg tedd lapátra most azonnal.


Tudom sok így egyszerre, de akkor is

2021. júl. 4. 08:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 A kérdező kommentje:
Úgy néz ki, hogy holnap állásinterjúra megyek. Ugyan nem életem helye lenne, de egy próbát megér.
2021. júl. 5. 08:09
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!