Ha referenciát kérnek az előző munkahelyről honnan tudjuk, hogy amit mondanak az igaz? Ha nem igaz csak rosszat akar? Viszont a munkaszerződésben az van, hogy a munkavállaló nem mondhat semmi rosszat a főnökéről! Hol az igazság?

3-as, ezt cáfolnám. Elhelyezkedtem egy munkahelyen, a főnöknőmmel jó és korrekt volt a kapcsolatom. Látott bennem potenciált (ugyanaz volt a végzettségünk), jobbkezének tekintett. Miután beléptem a céghez, rá egy hónapra találkoztam a későbbi férjemmel. A lényeg, hogy két év múlva hozzámentem, és 100 kilométerre költöztem hozzá. Onnantól, hogy megtudta tőlem ezt, nem álltam meg előtte: Nagyon szemét lett, minden rossz lett hirtelen, amit csinálok. Annyira szemétül kimutatta a foga fehérjét, hogy az utolsó munkanapomon (amikor az osztályon a többiek elbúcsúztak tőlem), ő direkt lement a pénztárba, ahol halaszthatatlan dolga akadt, csak hogy egy sziát se kelljen mondania.

Na, az ilyen pl. nem hiszem, hogy jót mondott volna rólam egy másik cég megkeresésére. Nagggyon bökte a csőrét a dolog.

Megerősíteném az ötös hozzászólót.

Én pl. sehonnan sem tudtam soha úgy eljönni, hogy ne keserű szájízzel történjen: Ha utáltam a helyet vagy a munkakört, és/vagy nem voltak megelégedve velem, akkor ugye azért (ez kétszer volt mindössze 20 év alatt). Ha pedig belém láttak valamit, értékelték a végzettségeimet, munkabírásomat, azt, hogy megoldom a dolgokat, alapos vagyok, stb., akkor meg azért. Nem volt olyan főnököm, aki ne orrolt volna meg EZÉRT, hogy eljövök a cégtől. (Valszeg ár/érték arányban veszítettek velem.)