Ha valaki nem társasági ember, nem jópofizós, nem nyal a főnökségnek, akkor még egy rossz munkahelyre(pl gyárba) sem fog kelleni?

Mert senki sem akar egész nap negatív emberek között lenni. Egy teljes iroda hangulatát szét tudja vágni 1-2 látványosan szenvedő ember, aki folyamatosan panaszkodik, érezteti, hogy utálja az egészet és nem illeszkedik be minimálisan sem. Nekem sem kéne olyan alkalmazott, aki egész nap vágja a pofáját.

A lehetőségek: vállalkozol, tanulsz valami piacképeset, vagy olyan munkát végzel, ahol senkit sem érdekel, hogy vágod a pofákat, mert nagyrészt egyedül dolgozol. pl postás, villamosvezető.

Szerintem sincs összefüggés sosem nyaliztam ha ők is korrektek velem akkor én is az vagyok.

De kiállok magamert megmondom ha valami nem tetszik. Kihasználni sem hagyom magam.

A meglatasod alapján nagyon nem vagy képben, hogy is mennek a dolgok az életben.

Gyárban jopofizni?

Ott örülhetsz ha a főnök megjegyzi a neved alkalmad sem lenne neki jopofizni bemész dolgozol kijössz ennyi. Egy ideig voltam gyárba alig beszéltem a főnökkel max annyit ami a munkával kapcsolatos heti 1-2 perc a főnök főnökeit meg nem is ismertem.

Első komolyabb munkahelyemen a főnökasszony (csupa nő a csapat, legrosszabb felállás, ami létezik) szinte elvárta, hogy mindenki nyaljon neki. Az a tipikus bőven 30+os, nekem nem lesz gyerekem és megvetem az orgazmust is típus, aki az ún. szereposztó kanapéról kapott mégis valahogy pozíciót. Én nem nyaltam, bár udvarias voltam, mindent elvégeztem, de úgy tűnik a hiúsága legyezgetése fontosabb volt. Kirúgott próbaidő alatt, miután rendbe tettem az összes szutykukat, amit évek óta tologattak.

Aztán az élet úgy hozta, hogy a következő munkahelyem az ő régi munkahelye lett (nem tudatosan, menet közben derült ki), ahol meg ő mondott fel, mert a stílusa miatt nem vitte semmire. Gyakorlatilag kiutálták. Itt nem kell nyalni, végezni kell a munkát, eredményeket kell felmutatni, lehetőleg minél hamarabb, és megbecsülnek. Fura mód ugyan azzal a mentalitással, amit másik helyemen is hoztam, itt fel tudtam mászni a ranglétrán.

Szóval csak azt akarom mondani, hogy lehet olyan munkahelyet is találni, ahol nem kell valagat nyalni. Próbálkozni kell, ha nem teteszik, átmész máshova, előbb-utóbb meglesz az álom meló.

Nézd... Azért 1 dolog az, ha valaki nem seggnyaló, és 1 másik az, ha valaki bunkó... Senki sem akar seggfelyekkel együtt dolgozni - ezért elvárás az, hogy az illető normális is legyen. A két véglet között egyébként van egy optimális pont - ha az ember korrekt, normális; nem kell senkivel jópofizni, vagy olyannak mutatni magad, amilyen nem vagy, de attól még figyelembe lehet venni másokat is és megtenni feléjük azokat a gesztusokat, amiktől az emberi kapcsolatok olajozottabban működnek.

Személy szerint egyébként megértelek... nekem is tele a tököm azzal, hogy sokszor úgy érzem, valaki olyasvalakit kell eljátszanom, akitől teljességgel idegenkedek; mellesleg úgy érzékelem, hogy legtöbb esetben az átmenetek a 'normális, korrekt' és a 'seggnyaló' között gyakorlatilag nem léteznek, azaz a 'seggnyaló' számít 'normálisnak'... De ettől még egy normális ember ne legyen se seggnyaló, se bunkó, szerintem - és neked is ezt az aranyközéputat javasolnám; dolgozni kell rajta, ami 'normális', az ritkán átlagos, és fordítva, és ha te ilyen elvek szerint szeretnél élni, akkor elkerülhetetlennek látom azt, hogy a magaviseletedbe is befektess annyi engergiát, hogy 'normális, korrekt' legyél. És ha ezt elégséges mértékben megteszed, szerintem a kapcsolataid normalizálódni fognak; azaz te sem fogod magad mások elvárásai és igényei miatt frusztrálni és nem keltesz annyi zavart sem magad körül, ami mások haragját és rossszindulatát kiváltja.