Volt már olyan, hogy kerültétek egy kollégátokat?

A, Mert tetszett;

B, Mert közeledni szeretett volna barátilag, de én ezzel nem tudok mit kezdeni, így inkább távolságtartás végett bunkóztam vele.

1#: Egyszerűen barátkozni szeretett volna, miután elmondtam neki magamról egy fontos dolgot, amivel reméltem, hogy jobban megérti a viselkedésem mivoltját. Talán nem voltam/vagyok erre felkészülve, mert önállóan elboldogulok sok mindenben az életben, nem nagyon van szükségem barátra.

Mit csináltam? Amikor elkezdett beszélgetésbe elegyedni, kérdezgetni dolgokról, lepattintottam viszont kérdésekkel, érezhetően nem voltam vele szemben nyugodt, idegesen válaszoltam neki, volt, hogy méltatlankodtam, ilyenek.

Hát én az összes kollégám kerültem kB. Nem vettem fel szemkontaktust, nem beszéltem hozzájuk csak ha muszáj (ekkor a szemükbe néztem), ha nem kérdeztek nem beszéltem.

Azért, mert nagyon primitívek és ertetlenek voltak számomra. Minél többet beszéltem volna, annal jobban kiforgatták volna a szavaimat. Bár én nagyon introvertált is vagyok.

Volt. Semmilyen feladatot nem tudott egyedül megoldani, állandóan hülyeségeket kérdezett, és általánosságban is zavart a jelenléte, mert miatta nem tudtam a saját dolgaimra koncentrálni, illetve egyébként is folyamatosan azt kellett javítgatnom, amit ő elcseszett, vagy megcsinálni helyette, amit nem tudott.

Igyekeztem úgy beosztani a home office-t, hogy minél kevesebbszer kelljen együtt bent lennünk az irodában, de online is ugyanolyan idegesítő volt, márpedig a főnökök elvárták, hogy segítsek neki.