Volt már olyan kollégátok aki azt hitte, hogy jó barátja a főnöknek? Vagy FŐNÖKÖK volt olyan beosztottatok, aki azt hitte, hogy puszipajtások vagytok?

Amúgy nálunk is volt - még a régi munkahelyemen évekkel ezelőtt- főnök egy harmincas 2 gyerekes anya/feleség volt; őt pécézte ki legjobb barátnőjének egyik munkatársunk. Nagyon durván nyomatta, még annak ellenére is, hogy a főnök mindig próbált távolságot tartani. Főnökünk egy kis idő után beleunt, kétszer is szólt a kollégánknak, hogy álljon le, kollégának egyik fülén be, másikon ki. Begsin voltam, amikor egyik munkatársamtól jött fb cseten egy üzenet, hogy kirúgták a kollégánkat. Utána csak a fb posztjain keresztül tudtuk mi van vele, később egy pangós délután beszélgettünk a csapattal és szóba került a volt kolléga, főnök hozzátette, hogy szerencsére a kirúgás óta nem hallott felőle.

Ezért is vetődött fel a kérdésem, mert eléggé nyitott típus vagyok és most megválasztottak főnöknek és azért nem szeretném, ha mindenki elfordulna tőlem, de azért attól is félek, hogy könnyen félreérthető a stílusom és sokan barátság kezdeményezésének vennék.