Mit lehet kezdeni egy terhesen problémás munkatárssal?

Nem mondhatjátok meg azt egy vezetönek hogy ö mit tegyen es hogyan járjon el. Ez sértés.

Annyit lehet közölni hogy nagyban neheziti a munkamoràlt.

Simán kiírnák táppénzre. Csak pont az ilyenek élvezik, ha még a szülés előtt 1 nappal is fontoskodhatnak a munkahelyükön. Ill. otthon egyedül lenne, tehát nem lenne kit cseszegetnie. Ezért akar bejárni.

Énszerintem nincs más mód, minthogy minden idegbeteg megnyilvánulása után közlöd vele, hogy ezt a stílust tartogassa otthon a férjének. Vagy hogy ha a gyerekével is így fog viselkedni, már előre sajnálod a kisbabát. Akár azt is benyögném neki, hogy ilyen nőnek kár szülnie, mert boldogtalan gyereket fog felnevelni.

Csak akkor fogja abbahagyni (ill. más célpontot találni), ha mindig kap visszaszúrást, méghozzá fájdalmasat.

Szia Kérdező!

A terhesség eléggé megviseli a nőket, de nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Ha valaki ennyire másképp viselkedik a terhessége alatt mint egyébként akkor feltételezhető, hogy ő még nem készült fel azokra a változásokra amit a terhesség és a gyerekvállalás jelent.

Adott esetben a viselkedése félelemből is fakadhat, hogy talán elveszíti a munkáját és a szülés után nem tud visszajönni.

Azt is vegyétek számításba, hogy a terhesség előrehaladtával a nők koncentrálási képessége jelentősen csökken, esetleg szórakozottá, szétszórttá, feledékennyé vállnak, mert teljesen más dolgok foglalkoztatják őket. Másrészt ezeknek a folyamatoknak a jelenetős része biológiai, azaz a hölgy nem tehet róla, hogy elfelejt dolgokat, vagy képtelen összpontosítani, nem tud koncentrálni, nem figyel oda a kollégáira.

Ha a csapatban csak olyanok dolgoznak akik még nem szülők, semmilyen tapasztalatuk nincs gyerekes szülőkkel, várandós dolgozó kismamával, akkor elhiszem, hogy nem tudjátok a fenti helyzetet kezelni.

Ha a HR-es sem olyan személy aki már legalább egyszer szült, nos akkor nagyon sajnálom a kismamát, mert megértés és támogatás helyett szeparációval, kirekesztéssel és meg nem értéssel találkozik nap mint nap ami nagyon frusztrálttá teheti és ez lelkileg megviseli.

Ha van mód rá beszélgessetek vele, a humor sok kemény helyzetet fel tud oldani, de óvatosan. Sosem lehet tudni, hogy egy terhes nő veszi-e a poént vagy nem.

A jóindulat, támogatás és segítő szándék szinte minden esetben elindíthat titeket a megoldás útján.

Miért, aki férfi vagy nem terhes nő, az köteles pofozógépként elviselni az ilyet?

Amellett elhúzhatna táppénzre, és TERMÉSZETESEN ezt nem akarja (nem lenne kit cseszegetnie).

Vagy szedhetne Magne B6-ot, de persze vele semmi gond nincs, a körülötte levők a hibásak, hogy ő ilyen ideges.

Azért attól, hogy valaki terhes, még legyen önkontrollja! És vegye észre, ha valami nem megy neki, vagy nem bírja idegileg.

Sok nőnek kiváló kibúvó a terhesség is, meg a menstruáció is arra, hogy ott rúgjon bele mindenkibe, ahol tud. Hát, értésére kell adni, hogy ez nem így működik. Nem kéne mindent a hormonokra fogni. Már csak azért sem, mert vannak nők, akik ilyenkor sem hülyülnek meg.

@Goldmund73: Ezt nem mondtam egy szóval sem. Érdekes az is, hogy te miket látsz bele egy egyszerű megjegyzésbe.

Tele vagy rosszindulattal a terhes nők iránt. Esetleg van hasonló tapasztalatod? Sajnállak.

Az ugye világos, hogy nem minden nő viselkedik így ahogy a posztban írják és nem minden nő cseszegeti a körülötte lévőket csak azért mert terhes.

A posztban szereplő hölgy nyilván nem készült fel erre, így némi időbe tellik neki rájönni, hogy mindenkinek jobb lenne ha táppénzre menne. De ami késik nem múlik, erre minden nő rájön, valaki hamarabb, valaki később.

Szerintem ezen már kár rugózni. Jól reagáltatok, léptetek az ügyben, most kapott egy fejmosást, rossz pontot, így ti vagytok lépés előnyben, ha vissza is jönne, akkor is fenyegethetitek, hogy felnyomjátok újból.

Amúgy a terhesség erre nem kifogás. Tudom, hogy a nők nagyrésze ilyenkor kivirul, de ha ő depis, akkor menjen orvoshoz, szedjen vitamint, jógázzon, ússzon, tököm tudja, de kezdjen magával és a hormonjaival valamit.

32/N