Miért rikácsolnak állandóan a kollégák mert később megyek be? Pedig mindig megvan a termékeim darabszáma.

A munkavállaló munkaszerződésből származó alapvető kötelezettségeinek egyike, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. § (1) bekezdés a) pont]. A munkáltató az általa szabályszerűen közölt munkaidő-beosztás által határozza meg, mikor köteles a munkavállaló munkavégzés céljából megjelenni, a munkavállaló innen értesülhet, munkavégzési kötelezettsége teljesítése pontosan mikor esedékes [Mt. 96. § (1) bekezdés]. Ha tehát a munkavállaló nem jelenik meg a munkaidő-beosztásban meghatározott időben, hogy a munkavégzést megkezdje, munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szegi meg.

Ha az elmulasztott munkaidőből nem is fakadnak hibák vagy fennakadások a munkáltató működésében, ezért a késés okozta kár nem szembetűnő, az, hogy a munkavállaló időben felvette-e a munkát, a jelenléti íven feltüntetett adatokból elvileg egyértelműen kiderül. A munkavállaló késése vonatkozásában nem számít, hogy kétperces vagy egy órás késésről van szó, ha a beosztásban megjelölt pillanatban a munkavállaló nincs a helyén, mulasztása megállapítható.

Természetesen vannak olyan munkakörök, ahol 1-2 perc késés is komoly következményekkel járhat, míg máshol a munka nem annyira sürgető. E körülmények a kötelezettségszegés súlyát befolyásolhatják, de a késés utóbbi esetben is kötelezettségszegésnek minősül. Az, hogy a munkavállaló késésével okozott-e kárt a munkáltatónak, a jogkövetkezmények alkalmazhatósága szempontjából szintén nem releváns körülmény, a mulasztás önmagában megalapozza a kötelezettségszegést.

Késés esetén nem csupán az egyszeri késés mértéke, de a gyakoriság is súlyosabbá teheti a kötelezettségszegést. Ha a munkavállaló egy alkalommal egy órát késik, míg egy másik hat alkalommal 10 percet, az nem feltétlenül azonos súlyú kötelezettségszegés.

A munkavállaló késéséhez kapcsolódóan alkalmazható első számú, külön figyelmeztetés nélkül is alkalmazható jogkövetkezmény, hogy a munkavállalónak a késése nyomán nem teljesített munkaidejére, azaz igazolatlan hiányzására tekintettel a munkáltató nem fizet munkabért. Így akár csekélynek tűnő, napi 10 perces késés is szemmel látható jövedelemkiesést, kb. 3,5 órányi munkabér kiesését eredményezheti a munkavállaló számára, ha a munkáltató úgy dönt, a késés folytán le nem dolgozott munkaidőt többet nem fizeti ki. E jogkövetkezményt nem minden munkáltató alkalmazza a gyakorlatban, hiszen a kieső percek okozta eltérés a bérszámfejtés során többletmunkát jelenthet, de hosszútávon e gyakorlat következetes alkalmazása motiválhatja a munkavállalókat a késések visszaszorítására.

A késéshez kapcsolódó másik díjazással kapcsolatos jogkövetkezmény lehet, ha a munkáltató által kifizetni vállalt egyes prémiumok, bónuszok, juttatások kifizetése az igazolatlan késések elmaradásának (is) függvénye. A munkáltató jogosult az alapbéren felül juttatások feltételrendszerét szabadon, úgy kialakítani, hogy azokra a késő munkavállalók ne legyenek jogosultak, így a fentieken túl további anyagi ösztönzőt alkalmazhat a pontatlan munkavállalók megregulázása érdekében.