Miért elítélendő az, hogyha valaki nem szeret dolgozni?

Mert az ilyen illeto egy parazita.

Es mielott kiforgatjatok a szavakat, nem, a tanulo, passziv jövedelmű, beteg emberekkel nincs gond.

Szerintem többen félreértelmezik a kérdést. (Vagy pont hogy én értem félre. :D )

Én úgy értelmezem hogy nem arról van szó, hogy valaki munkakerülő vagy eltartott vagy ilyesmi, hanem hogy dolgozik, de nem lelkesedik érte, nem szereti különösebben.

Szerintem ezzel nincs gond, én szeretem a munkámat alapvetően, de azért én is marha jól fel tudnám találni magam, ha nem kellene dolgoznom. Ha meg valaki kevésbé szerencsés, és nem találta meg (még) azt a foglalkozást ami passzol hozzá és lelkesíti, akkor meg teljesen természetes hogy nem szereti. De ettől még csinálhatja lelkiismeretesen a munkáját, hiszen muszáj valamit dolgozni.

És sokan azért ítélik el, mert vannak karrierista beállítottságú emberek akik valahogy más emberek esetében se tudják elképzelni, hogy a munkán/karrieren kívül ugyan mi más célja lehetne az embernek. Ez olyan, mint hogy vannak sportolók akik lenézik azokat akik nem sportolnak, családok aki lenézik a gyerekteleneket, stb. Sokan azt hiszik, hogy ami nekik prioritás, az kellene hogy legyen a legfontosabb másoknak is.

"mit csinálnál heteken, hónapokon, éveken keresztül? 2 munkahelyem van, de ha netalán 2-3 napot otthon kell lennem, már idegrohamokat kapok"

Ezen látszik, hogy nem vagyunk egyformák! Én például többször is voltam otthon hónapokat, volt hogy éveket (nem, nem élősködtem, segélyt sem kértem, volt megtakarításom), és azok voltak az életem legszebb időszakai, egy percőrül meg otthon már 3 nap után is, aki nem tud mit kezdeni magával, csak a munkában!