Az miért elfogadható egy munkahelyen hogy valaki munkaidőben kiugrik privát ügyet intézni csak úgy?

De miért kellene egy munkahelynek ilyen merevnek lennie, miért muszáj tovább nehezíteni az ember életét?

mi kis ég vagyunk, nálunk sincs probléma belőle, ha néha-néha kiugrunk elintézni valami privát ügyet. 8-4-ig dolgozunk, mire beérek onnan a belvárosba busszal az még fél óra, szóval sok mindent nem tudnák elintézni, csak ha egész napos szabit vennék ki érte.

Mi nem élünk vissza a dologgal, nem járunk ki kéthetente kamu indokkal, cserébe a főnök egy rossz szót nem szül, ha elmegyek egy órára, míg elhozom az új személyim vagy 20 perccel később érek be egy vérvétel miatt.

Nyilván olyan a munkám, hogy semmi tragédia nem történik azzal az 1 óra kieséssel, akkor miért kellene rajta g*ciskedni?

Ha nem rendszeres és ledolgozza utána én nem foglalkoznék vele.

De te Balu vagy, mindenki hlye és csak te vagy a helikopter, nem igaz?

Szerintem ez simán belefér, és bele kell is férnie, HA a rábízott munkát az elvárt minőségben elvégzi a dolgozó határidőn belül.

Szerencsére az én munkahelyem se óvodának tartja magát, simán kimehetünk napközben elintézni bármit. A főnökünk ahhoz az egyhez ragaszkodik (értelemszerűen és jogosan!) hogy időre készüljön el a ránk bízott feladat. Úgyis ezért fizetnek, nem azért hogy ott üljünk.

#15 vagyok

Ja, és nálunk még rendszeres is lehet, ha betartjuk a szabályokat. Én pl. minden nap napközben intézem a bevásárlásom, hogy ne késő este érjek haza (nem 5 percenként jár a vonatom, munkaidő vége után már nem férne bele a bolt), cserébe hazaérkezés után vagy hétvégén befejezem a dolgom. Soha nem csúsztam még ki határidőből és nem adtam át rossz minőségű munkát. Így a főnökömet nem érdekli, mikor végzem el, nem a gyereke vagyok. :D

Volt aki csak lógott, és csúszkált a feladataival, arra természetesen reagált is a főnök.