Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Milyen érzés volt először...

Milyen érzés volt először felmondani?

Figyelt kérdés

Éppen felmondás előtt állok egy nagyon toxikus munkahelyen.

Első munkahelyem, szóval első felmondás.

Ti hogyan éltétek ezt meg, megkönnyebbültetek utána vagy féltetek mit hoz a jövő? És hogy fogadták a többiek a munkahelyen?

Könnyű volt utána másik munkát találni?



2020. okt. 20. 11:43
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%
Előbb kerestem új melót, és úgy mondtam fel. Nem volt semmi extra, a főnök se omlott zokogva a lábaim elé, a megkönnyebbülés meg már akkor jött, amikor felvettek az új helyre.
2020. okt. 20. 11:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%

engem mindig kirúgtak, szóval nem tudom...

de mindig megkönnyebbülés volt, pedig sosem tudtam, hova megyek utána

2020. okt. 20. 11:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
100%
Jó. Minden egyes alkalommal. Nekem nem igazán mennek hosszabb távon ezek a normális munkák, amik a többségnek igen. Úgyhogy minden felmondás, vagy közös megegyezéssel való munkaszerződés felbontás után egészségileg rendbe jövök. Az, hogy mit hoz a jövő, már egy nehezebb téma, mert egyre kevésbé akarom magam tönkretenni, de az anyagiak miatt előbb-utóbb sajnos mindig muszáj valami újabb munkát keresnem. És akkor kezdődik elölről a lassú lepusztulás, amíg meg nem elégelem és fel nem mondok újra...
2020. okt. 20. 11:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
100%
Első munkahelyemen 8 évig dolgoztam és nem önszántamból jöttem el, hanem mert megszűnt és nagyon sajnáltam, nagyon szerettem a kolléganőimet de ez van. Ezután volt még 2 munkahelyem és mindkét helyen felmondtam rövid idő után mert gyomorideggel mentem dolgozni minden reggel, a hazaúton se tudtam lenyugodni mert csak arra tudtam gondolni, hogy másnap újra és újra oda kell mennem. Hihetetlenül felszabadultnak éreztem magam és megkönnyebbültem. Ekkor döntöttem el, hogy soha nem fogok olyan helyen dolgozni ahol nem érzem jól magam. Sajnos ismertem olyat aki belebetegedett a munkájába idegileg és az életébe került. Nekem egy munkahely sem ér ennyit, igyekszem úgy alakítani a pénzügyeimet, hogy ha munka nélkül maradok ideiglenesen akkor se legyek gondban.
2020. okt. 20. 12:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 dpfm válasza:
100%
Nagyon jó döntés volt hogy felmondtam! 2 hetet voltam hajlandó dolgozni az első munkahelyemen, mert a kedves főnök úgy beszélt velem és a többi dolgozóval mint a kutyával. Egy megkeseredett öregasszony volt, aki másokon vezette le a saját feszültségét, én meg úgy voltam vele hogy egy rohadt nehéz egyetem elvégzése után, doktori címmel a kezemben, nem azért szenvedtem 5 évig hogy életem hátralévő része is ezzel teljen. Úgyh viszlát volt hamar, hát zokon vette az öregasszony, még meg is próbált velem szemétkedni, hogy a hivatalos irataimat nem akarta visszaadni, de felvilágosítottam, hogy ez így nem legális. Persze nyilván kellemetlen is volt, de utána megkönnyebbültem. Meg féltem is, hogy lesz-e új munkám de szerencsére ezután csak jobb lehetőségek jöttek.
2020. okt. 20. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
100%

Mindig úgy éreztem, hogy megszabadultam a pokolból. Nagyon jó volt, azonnal elfelejtettem az összes embert akivel ott találkoztam, minden szar élményt magam mögött hagytam.


Hát mindig lenézték és közösen kibeszélték azt, aki elment, és tudom, hogy engem is. Már amikor megtudták, hogy felmondok, azt mondták, hogy ilyen könnyen FELADOM? Szóval ők ezt valami megalázó dolognak veszik, és bántva érzik magukat, hogy nem vagyok már a közösségük tagja.


"Könnyű volt utána másik munkát találni?"

Igen.

2020. okt. 20. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
100%

#6

Velem is pontosan ugyanígy történt.

2020. okt. 20. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
2 évet dolgoztam az első helyemen. Nem volt jó érzés felmondani, a mai napig visszagondolok rá, hogy ott mennyivel jobb volt (ennek már több, mint 2 éve, költözés miatt mondtam fel).
2020. okt. 21. 09:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
100%

Most járom ezt az utat, szűk egy hónapom van új munkát találni.

A munkahelyemet 14 év után hagyom ott. Eljutottam oda, hogy a jól fizető állás, a pénz nem minden,

Nem bántam meg, mert teljesen felőrölt.

A döntésem bennem is felemás érzést kelt, napszakonként változik a hangulatom.

A jelenre tekintve megkönnyebbültem a gondolattól, hogy megszabadultam a nyomasztó munkahelyi légkörtől, a hatványosára emelkedett feladatokról, és a mérgező kollégáimtól.

A jövő bizonytalan lehetőségei megrémisztenek, mert a pénztelenség újabb problémákat eredményezhet.

Ez így is marad addig amíg nem írom alá az új munkaszerződésemet, és nem tudok valami biztosba kapaszkodni.

Próbálok bizakodó lenni, nehezen megy.

2020. okt. 22. 09:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
100%
Én 5 évet húztam le az első munkahelyemen, nem volt egyszerű, de nem is 5 perc alatt döntöttem a felmondásom felől. Nagyon jól kerestem, de sokat is kellett dolgozni, ami mellett nem tudtam tanulni, ezért úgy döntöttem, hogy keresek egy olyan munkahelyet, ahol ezt meg tudom tenni. Találtam is, és felmondtam. Lezárult az a korszak, de soha nem volt olyan munkahelyem, amit ne szerettem volna, mindig racionálisan mértem fel, hogy tovább álljak vagy sem. Volt, hogy több pénzért, ha arra volt szükség, volt, hogy új szakmai kihívásokért, volt, hogy több szabadidőért.
2020. okt. 22. 10:02
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!