Aki pánikbeteg,fóbiás,szorongásos ,annak milyen munkahelyek jöhetnek/nem jöhetnek, szóba?

Na hát pont könyvelés nem szerintem. Ott nagyon könnyen lehet hibázni, és nagy árat is lehet érte fizetni. Plusz ugye a határidők. Még pont az kell egy szorongó embernek.

Szerintem valami könnyebb adminisztrációs állás, viragkötő, stb.

“ Majd mikor eljön az az idő, hogy muszáj dolgoznod, mert másból nincs pénz, k***a gyorsan elfelejted a pánikbetegségedet“

Ennél nagyobb fszságot nem is mondhattál volna....

Szorongásos vagyok, mellé vannak skizoid dolgaim is, az se a legjobb párosítás. Nem hinném, hogy létezne erre mindenki számára jó válasz, minden ember más, mindenkinél máshogy, más mértékben jelentkeznek a tünetek. Nem mindegy, hogy elvagy a valeriánával, vagy marékkal kell tömnöd magadba az alprazolamot pl. Milyen helyek, helyzetek azok, amik előhozzák belőled a tüneteket, bírod-e a feszített munkatempót, egyáltalán, milyen a munkakörnyezet stb. Sokan az utcára nem tudnak kimenni ilyen gondokkal.

"Ismertem" (nem találkoztam velük) pl. szociofób grafikust és webfejlesztőt is, ők home office-ban tolták.

Én 2 hónapja vagyok az első komoly munkahelyemen a versenyszférában, egy sok emberes open office-ban, a végzettségemnek megfelelő szellemi munkában, heti 40 órában. Az első hónapban még rengeteget szorongtam és rosszul voltam az új környezet miatt, de már kezdek hozzászokni, hétvégenként már szabályosan mennék vissza. Szerintem csak a HR-nél tudják, hogy megváltozott munkaképességű vagyok (erről ugye eleve köteles vagy őket tájékoztatni, ha le vagy százalékolva), de a mai napig nem kérdeztek a betegségemről. Amúgy nagyon nehéz volt megváltozott munkaképességűként a munkakeresés, a cégek nem szívesen vállalnak felelősséget egy beteg emberért, főleg, ha pszichés problémái vannak.

Korábban mindenféle nonprofitoknál, alapítványoknál dolgoztam, beteg, sérült emberek között, nagy számban voltak pánikosok és szorongók is. A legutóbbi helyem arra mindenképpen jó volt, hogy tanuljak, a rengeteg szabadidőmben letegyek okj-t és nyelvvizsgát, meg elengedtek szakmai gyakorlatra is. Sajnos a társaság egy részének megfelelt az, hogy egész nap céltalanul elüldögéltek. Mindenképpen ki akartam törni ebből a környezetből, nem csak a "fizetés" miatt (120k-val keresek többet most 8 órában, mint tavaly ott 6-ban), hanem ez a nonprofit-alapítványos közeg borzasztóan lehúzó és demotiváló tud lenni egy idő után.

Nem biztos, hogy érdemben tudtam válaszolni a kérdésedre. Visszatérve, mi az irodában sokan vagyunk, de mindenki dolgozik, ha leülök, akkor is csak én és a gép vagyok. Nem zavar körülöttem a sok ember, de nem tudnám magam elképzelni mondjuk kereskedelmi, üzleti területen, ahol folyamatosan kommunikálnom is kéne az emberekkel. Heti 1x home office-ban vagyok, szóval igazi intrós meló. De ami nekem stresszmentes, nem biztos, hogy neked is az lesz vagy fordítva. Összegezve szerintem tanulj önismeretet, mérd fel az állapotod mértékét, tanulj egy olyan szakmát, amit szívesen csinálnál, és ne ijedj meg kilépni a komfortzónádból. Azon se lepődj meg, ha nem holnap jön a változás, lehet ez egy több éves folyamat is.