Ma szóban felmondtam, nem tudom ezek után menjek vagy ne?

——— után a lényeg, de én leírom az egész story-t úgy talán könnyebb megérteni.

Két éve dolgozok két ács mellett segédmunkásként egy brigádba Amikor elhívtak menjek oda dolgozni csak abban állapotunk meg mennyi az órabér.

Kezdetben a két ács és én voltam velük . Szépen beszéltek akkor velem.

Aztán bejelentettek és felvettek támogatással. Szó volt arról, hogy jár a szabadsága de a Főnök azt kezdte el mondani nekik se fizet senki ha nem dolgoznak akkor ő miért fizessen??

Több mint 110.000Ft nem fizettek ki az első éven, ami járna a szabadság és ünnepnapok után.

A következő éven már mondtam ki akarok venni és nagy nehezen kiadták.

Közben jöttek más segédmunkások aki tövig be nyaltak neki kivéve egy gyerek akit folyton csicskáztatnak mert kicsit bamba szegény de viszont dolgozik.

Tőle 15.000Ft levontak mert lerobbant a busza és 1órát késett de szólt. Neki nem adják ki a szabadságát pont ahogy nekem se.

Ja és a kedvencem 300-400Ft eltérések vannak az órabérben és aki a legtöbbet kapja azzal egyenrangú munkát végzek csak amíg nekem technikumom van neki csak 8 osztály + szakma.

—————

Az egész úgy kezdődött, hogy olyan hangnemben kezdett velem beszélni ez már 6-dik alkalom volt, hogy elegem lett.

- Mit állsz ott nem tudod két év után mi a szaros dolgod?

(Közben pedig pakoltam ki )

Én: Oszd ki akkor ki mit csinál nem anyázni kéne...

- Nem, Nem kell!!!

- Én ideges lettem és kiosztottam, hogy nem így kéne beszélni.

- Erre azt kezdte el mondani, hogy hiába magyaráz a bamba gyerekkel együtt mi a cég szégyenei vagyunk és hülyék.

- Én: akkor járjon a szád így ha kifizetni amivel tartozik.

- ő nem tartozik senkinek (nincs szabadság!

Én felhoztam mást akinek minden jár nekem meg semmi.

Ingyen cserép, ingyen léc.

Másik meg telefozik 10 percenként de ő a fasza csávó.

Ezeket vissza olvasva nagyon ideges lettem, azt gondolja, majd holnap megyek.

Te mit tennél?