Unszimpatikus, bunkó kollégákkal mit lehet kezdeni?
Pár hónapja dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Az irodában 3-an ülünk, a másik két kolléga elég jóban van egymással, a nap 90%-ában vásárolgatnak, megtárgyalják a fodrászt, körmöst, pedikűröst és egyéb "csajos" dolgokat. Magam is nő vagyok, pár évvel fiatalabb is náluk, de már a hajam égnek áll az egész napos süket dumálástól, ráadásul a munkában is zavar. Egyikük néha másik telephelyen dolgozik, ekkor ketten vagyunk az irodában. Velem eléggé ellenségesek, ha mondok valamit akkor inkább kioktató stílusban, lekezelően válaszolnak. Viszont a jó, hogy ekkor legalább csend van az irodában. A héten épp egy ilyen nap volt, amikor is telefonon beszéltek egymással. Ott a fülem hallatára elmesélte a másiknak, hogy már alig várja, hogy jöjjön, mert ilyenkor csend van az irodában és ő nem tud így dolgozni, na de majd ha jön akkor újra "csacsognak egész nap és életet lehelnek a szobába". Utána pedig a passzív emberekről beszéltek, akik csak dolgoznak egész nap és nem beszélgetnek - gondolom erős célzás volt rám.
Ráadásul ha épp nem a sok ostobaságot tárgyalják ki, akkor jön a kollégák kibeszélésre.
Már minden nap úgy megyek be, hogy csak éljem túl valahogy... mit tudnék csinálni? Egyáltalán nem vagyunk egy hullámhosszon és a legrosszabb rémálmaimban sem akarnék olyanná válni, mint ők, rendkívül irritálnak.
Már gondoltam arra, hogy jelzem a főnöknek, hogy hátha átülhetek egy másik irodába (bárhova), de amikor ő bejön mindig rendkívül csendben elvannak és munkát szimulálnak, így a szemében alaptalan lenne. Arra is gondoltam, hogy rájuk ordítok, hogy fogják már be, de hát nem sokat érnék vele, hisz ők vannak ott régebb óta, na meg 2-1 ellen.
Hány éves vagy? Felnőttként már kezelni kéne tudni az ilyen helyzeteket, amire 4 opció van:
1: Felmondasz
2: Elbeszélgetsz velük, hogy nem kéne a másikat kipofázni, illetve lejjebb vehetnének a pofájukból, különben beköpöd őket a főnöknek (Gondolom a munkát otthon sem pótolják be, amit az irodában kihagynak.
3: Tűrsz tovább, mint eddig.
4: Szólsz egyből a főnöknek a két madame viselkedéséről. (Csak abban az esetben tenném ezt, ha megbíznék benne.)
Több dolog is eszembe jut, attól függ, hogy milyen viszonyt szeretnél.
A csevegés idegesítő, de fontos. Be kell tudni illeszkedni. Vihetnél valami kis sütit, hogy hétvégén sütötted. Kérhetnél tőlük tanácsot egy két dologban, akkor nem utálnának ki és nem lenne olyan rossz.
Ha nem akarod hallgatni őket, és nem érdekel, hogy utálnak, akkor hallgass zenét fülhallgatóval. Vagy vegyél füldugó és látványosan használd.
Ha van klíma, mondd, hogy nem bírod és ezért átülsz máshová. Vagy ha huzat van, akkor azt ne bird, vagy ha oda süt a nap, akkor azt.
Kussolni nem fognak egyik esetben sem. Az ő viselkedésükre nincs ráhatásod, ezért elvárásod sem lehet. Csak a saját dolgaidon tudsz változtatni.
Nyilván több opció is van, de érdekel mások mit tennének.
A felmondás lenne a legkézenfekvőbb, mivel valóban, ők változni nem fognak, viszont a jelenlegi helyzetben nehezebb munkát találni, mint pár hónappal ezelőtt. Ráadásul a fizetés elég jó, ettől függetlenül minden nap nézem az álláslehetőségeket, de a semmire felmondani nem akarok.
A legrosszabb, hogy ha feladatot kapnak mindig rávágják, hogy épp mást csinálnak (ami egy fél órás meló, de egész nap azt csinálják...), így a végén nekem kell megcsinálnom, mivel a főnök rám sózza. Ahogy kivettem egy-két elszólásából ő ezzel nagyjából tisztában is van, nem is értem miért nem bocsátják el őket.
Hogy milyen viszonyt szeretnék a munkatársaimmal? Amilyen az előző munkahelyemen is volt: szót értünk, van közös témánk, alkalmanként lazításként meg is vitatunk dolgokat, de amikor dolgozni kell, akkor dolgozunk és megosztjuk a munkát egymás között.
Én is pont ilyen helyzetben voltam: egész nap ment a csacsogás mindenféle baromságról, vagy rám célozgattak. Az kizárt volt, hogy beilleszkedjek, én magam sem akartam. Próbáltam füldugót használni, de amint észrevették azzal szórakoztak, hogy mindig hozzámszóltak valami nagyon "fontos" dolgot munkaügyben, és ki kellett húzni, és megint beszenvedni. Utána zenét hallgattam egész nap, ami miatt olyan hatékonysággal tudtam dolgozni, mintha őket hallgatnám, de legalább nem mérgeztem az agyamat. Végül felmondtam és kerestem másik helyet.
Én amúgy tökre nem értem, hogy felnőtt emberek miért nem bírják túltenni magukat azon, hogy a másik nem akar barátkozni velük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!