A katonaságról kérdeznék. Van esetleg valaki aki szívesen válaszolna a kérdéseimre?

Örömmel válaszolok

A sorkatonaság intézménye a múltról szól, - felfüggesztették. Születési évtől függően vonultatták be az egészségügyileg alkalmasra szűrt férfiak korosztályait. Voltak pár hónapostól több évig húzódó szolgálatok. Korosztályokat különböztettek meg a sorkatonáknál. Voltak öreg (harmad időszakos), gumi (másod időszakos), illetve kopasz (első időszakos) korosztályok. Az idősebb korosztályoknál bevett szokás volt, hogy gyakran kitoltak a fiatalabb korosztályokkal, de emellett fokozatosan át is adták a túlélési praktikákat a fiatalabb katona társaiknak - és ez így működött hosszú évtizedeken keresztül. A sorkatonai szolgálat teljesítése közben számos ilyen-olyan fokú ismeretség, barátság alakult ki a katonák között, - persze voltak negatív folyamatok is, - de sok ember él a mai napig, aki életre szóló barátságokat alakított ki a sorkatonai szolgálatának teljesítése folyamán (és ezeket a mai napig ápolja is). A katonaság - általában - fizikai állóképességet, kitartást, szociális összetartást, ill. a lemondás egy formájának megtanulását - magasabb rendű cél érdekében, - valamint a haditechnika speciális ismeretét nyújtotta a fiatal férfiaknak és volt közösségformáló hatása is - főleg azáltal, hogy általában nem buktak ki a társadalmi különbségek sorkatona, ill. sorkatona között. Ahhoz, hogy egy adott (katonai) cél megvalósulhasson, ahhoz olajozottan együtt kell működnie az erre kiképzett közösségnek ahhoz, hogy a célt minél hamarabb és minél kisebb veszteséggel el lehessen érni. Ezt csak tanulni lehet, - nincs a suhancok génjeiben. Sajnos a sorkatonaság intézményének gyűlöletét nem csak az otthontól, családtól, barátoktól való tartós távollét, az addig ismeretlen szabályrendszerben megkövetelt megfelelési kényszer, ill. induló életpályák, szerelmi kapcsolatok derékba törése váltotta ki a fiatal férfiakból, hanem az is, hogy sok helyen nem a fentiekben vázolt célok eléréséről szólt a katona élet, hanem arról, hogy idiótábbnál idiótább, alkoholista, szadista tisztek egyénre szabott hülyeségeinek kellett megfelelni és ezeknek az igényeknek való megfeleléssel telt el a sorkatonai szolgálat idejének óriási hányada. Azok a sorkatonák, amelyeknek ténylegesen nyújtott valami pluszt a sorkatonai szolgálat, ill. segített a férfivá érésben, a mai napig szívesen emlékeznek vissza a sorkatonai idejükre, szívesen sztoriznak erről, ha úgy jön ki a lépés - szemben azzal a többséggel, amelyik csak kényszeredetten végi takarította vagy sikálta a hadtáp szolgálatok sorozata alatt a katona idejét. Pozitív példaként említeném meg Furkó Kálmán úr híres - és NEM hírhedt - mindenkori alakulatát, amelynek egykori katonái a mai napig tisztelettel tekintenek vissza egykori parancsnokukra, mert annyira ember tudott velük maradni a kemény képzési sziszéma ellenére is.

A jelenlegi Magyar Honvédség teljesen más, mint az anno 150 000 főt számláló Magyar Néphadsereg. Nagyságrendekkel kisebb létszámmal rendelkezik és rengeteg "összemosódás" van, - különös tekintettel arra, hogy már a nyolcvanas évek végén kőkeményen tolták a katonai vonalba a számítástechnikát. Ennek egyik jövedéke az is, hogy most a kiberhadviselésben is képviselteti magát a Magyar Honvédség. Régen szárazföldi és légi egységekben gondolkodtak - nagyolva. Igyekeztek minél nagyobb, minél erősebbnek tűnő egységeket felállítani - főleg az ország Dél - Dél-Nyugati régiójában, - olyan katonavárosokkal volt tele ez a régió, ahol 3 - 4 - 5 laktanya is előfordult pár hektár távlatában. Főleg gépesített lövész - páncélos alakulatok diszlokáltak ezeken a helyeken. Manapság klasszisokkal kisebb léptékekben gondolkodnak a Honvédség vezetői, - nem szeretnek anyagi áldozatokat hozni (hiába is púderoznánk a tényt), - inkább olyan dolgokba próbálnak időközönként feccölni, amely sokoldalúan felhasználható , -itt is jelen van valamilyen szinten a "Tesco.üzemmód", - már hogy lehetőleg minél több beosztást el tudjon látni egy ember is a lehető legkevesebb anyagi-technikai beruházással. Kergették ideig-óráig az illúziót, hogy ez működni fog hosszútávon, de a jelenlegi vezetők kezdik belátni, hogy az illúzió csak illúzió marad, - muszáj komolyabb beruházásokba vágni, ha a kiszélesedett feladatrendszernek meg akarják feleltetni az egyre kevesebb embert. Elindult végre valami, ami által kezd katonai benyomást kelteni - talán civil szemlélők részére is - a szervezet. Ugyanakkor jelentősen bővült a létszámban egyre karcsúbb Honvédség feladatköre, mert bár nem viszik a katonákat ki a krumpliföldekre burgonyát szedni, mint azt anno, a szocializmusban megtették, de feladattá nőtt a katasztrófavédelem katonákat érintővé vált része úgy, mint a terrorelhárításra felkészülés, humanitárius, természeti katasztrófák esetére adott, szervezett válaszlépések begyakorlása, kiberhadviselés, békefenntartás, a jó katonának ma nem az az ismérve, hogy öt darab ötven kilós krumplis-zsákkal rohangál, hanem az, hogy a legszélsőségesebb helyzetekre is képes válaszlépésre a betanult rugalmassága által. A drónoktól kezdődően a kútmérgezésig, mindenre kell tudnia válaszolnia a modern katonának. A honvédség hivatásos állománya tartós ideig egy helyben topogott, abszolút versenyképtelen illetményekkel szúrták ki a hivatásosok szemét nagyjából két évtizeden keresztül, - a polgári alkalmazottaknak pedig még rosszabb volt. Az utóbbi években történtek nagyon komoly illetményfejlesztések, - megmozdult végre valami, - de ehhez N számú, nagyon jól képzett embernek kellett saját elhatározásából elhagynia a köteléket. Egyelőre vegyes érzelmekkel tekintek arra, hogy elkezdett Magyarország - liszenc alapján - fegyvereket is gyártani. Ez új nekem - és nem tudom, hová fog vezetni egy olyan világban, amelyik egyre erőszakosabb polgári vonalon.