Ugye jók a megérzéseim, és nem vesznek fel?
Szerdán voltam egy állásinterjún.
Az interjút online bonyolították le, és jelen volt egy HR-es és az osztályvezető.
(A munka egyébként egy adminisztrációs jellegű gyakornoki állás egy gyógyszergyárban.)
Az osztályvezető kérdezett arról, hogy nyáron tudnék-e 8 órában bejárni, és ismertette a bért (mondjuk az a hirdetésnél is szerepelt).
A HR-es nehezményezte, hogy elsősorban (!) nem a gyógyszeripar érdekel, de azzal, ami jobban érdekel, valószínűleg nem találnék se gyakornoki állást, se munkát egy BSc-vel. Kicsit idős vagyok már (26 éves, a kövi lesz az utolsó évem a BSc-n), ezért lehet, hogy nem megyek MSc-re. Illetve -ha mennék- lehet, hogy valamilyen, a gyógyszergyárban szerzett ismeretet később hasznosítani tudnék. Ha nem, akkor is pénzt keresnék. Monoton, nagy precizitást, de valamennyi szaktudást is igényel a munka.
Az interjúnak ~5 perccel előbb lett vége, és úgy köszöntek el, hogy megköszönték, és azt mondták, jövő héten kapok visszajelzést.
Mindketten kedvesnek tűntek, és talán a HR-esnek kevésbé voltam szimpatikus.
Ha számít: nők mindketten, és én is az vagyok. Úgy öltöztem fel, mint egy face-to-face állásinterjúra, mosolyogtam, és kihúztam magam. De nem vagyok túl szép.
Tudom, ki kell várnom, de tűkön ülök...
Dehogynem mondtál, azért tudta, hogy nem ez a terület érdekel elsősorban.
Felesleges ragozni. Teli van a net cikkekkel milyenek a tipikus kérdések, és hogyan kell rájuk válaszolni, olvasgass kicsit. Gyakornoki helynél nagyon meg van kötve a kezed, kb. mindenre azt válaszold amit hallani akarnak, csak, hogy legyen egy hely, ahonnan el tudsz indulni és tudod gyűjteni a tapasztalatokat. Másodiknál már tudsz jobban válogatni
#8
Ezek ilyen kezdeti botlások, amiken mindenki átesik, semmi baj. Legközelebb majd jobban reagálsz.
Én tanárképzőt végeztem több mint 10 éve, akkor még nehéz volt a pályán elhelyezkedni, főleg jó suliba, és nem is voltam benne biztos, hogy ezt akarom, úgyhogy vegyesen jelentkeztem iskolákba és multikhoz. Eleinte őszintén elmondtam a multiknál, hogy még nem vagyok biztos benne, szeretnék-e a jövőben tanítani, nem is vettek fel. Az első olyan interjúmon, ahol teljes meggyőződéssel mondtam, hogy sokkal szívesebben lennék ügyfélszolgálatos, mint tanár, azonnal felvettek. (Azóta se tanítottam, nem is fogok, de szerencsére már az ügyfélszoli is a múlté.)
Az interjún meg kell tanulnod "eladni magad", főleg most, amikor megint nagy a munkanélküliség, sokan jelentkeznek egy állásra. Ez egy folyamat, teljesen rendben van, hogy elsőre nem ment tökéletesen, tanulj belőle, ennyi.
Sok sikert!
Már miért ne lenne legközelebb??? Ennyire ne sajnáltasd magad, amiért életed legelső állásinterjúja nem sikerült tökéletesen. Szerinted mások hány helyre jelentkeznek, mire felveszik őket?
Egyébként meg még az is lehet, hogy felvesznek, mit tudjuk mi azt, hogy a többiek hogyan szerepeltek.
Ne depizz, ne hisztizz, mert fölösleges és nem célravezető. Lehet, hogy felvesznek, lehet, hogy nem. Én nem látok semmi kivetnivalót a válaszaidban, a leírásod alapján szerintem jól csináltad. 10-20 állásinterjún fogsz keresztülmenni mire lesz egy hely, ahová felvesznek. Így készülj.
Akármilyen profinak érzik magukat a HR-esek és akármennyi pénzt öl egy cég a toborzásba (mert ennek multiknál nagy divatja van), nem tudják kiválasztani a valóban legalkalmasabb jelöltet, de még az alkalmatlanokat sem biztos, hogy ki tudják szűrni. Az egész egy nagy hókuszpókusz. Túl van értékelve. A tapasztalaton és képzettségen túl leginkább a szerencsén és a szimpátián múlik minden.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!