Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Téged cseszett már le olyan...

Téged cseszett már le olyan kolléga, felettes, főnök, akivel egyébként jóban vagy, mondhatni, a barátod? Mennyire viselt meg?

Figyelt kérdés
Én ma így jártam. Még, ha nem is vészesen, de le lettem oltva, amivel kb. kicsinált engem, vagyis az önbizalmamat. És most igazán tele lett a tököm a munkámmal is, pedig eddig szerettem, amit csinálok.

2020. máj. 26. 18:28
 1/5 A kérdező kommentje:
Hozzáteszem, utána egyből mondta, hogy nem gondolta komolyan, csak vicc volt, stb. De ugyebár, amit az ember indulatból mond, az általában az igazi véleménye.
2020. máj. 26. 18:31
 2/5 anonim ***** válasza:
100%

Volt már olyan, de mivel nem igazán érdekelt az adott meló nagyon nem is vettem a szívemre. (mivel igaza volt így nagyon nem is vitatkozhattam vele)


Elcseszted? Ha igen akkor próbálj meg a körítéstől elvonatkoztatni és rájönni arra, hogy mit rontottál el, miben tudnál fejlődni, hogy legközelebb ne basszanak le. Esetleg ha már a főnök is lenyugodott akkor lehet tanácsot kérni.


"De ugyebár, amit az ember indulatból mond, az általában az igazi véleménye." akkor ideges és "bántani" akar, az is legalább annyira távol áll a valóságtól mint mondjuk az ha haver veled és nem akar megbántani emiatt szépíti a dolgokat.

2020. máj. 26. 18:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 A kérdező kommentje:

Egy tapasztaltabb kolléga baszott le, és azért érintett szarul, mert haverok vagyunk, régóta ismerjük egymást. Nem ordibálást kell elképzelni, csak volt egy olyan félmondata, hogy akkor keresnek helyettem mást, de aztán mondta, hogy ez nem volt komoly, stb. A feladatot meg elmagyarázta, hogy legközelebb hogyan csináljam jól. Csak ez most tényleg nagyon a fejemben maradt.


Egyébként köszönöm a válaszod!

2020. máj. 26. 19:35
 4/5 anonim ***** válasza:
100%

Volt, egy csajszi aki nagyon egy kis harapós önfejű kutyanő volt. Befogadott hogy legyek a munkatársa, meg pátyolgatott valamiért.

De a többi jelentkezőt mindet elzavarta, mert nem tetszett neki az illető ábrázata. Semmi oka nem volt rá.

Mindegy örültem, hogy engem befogad, mindent megtanít.

Barátnő félék lettünk, meló után elhívott hozzájuk, elvitt vásárolni (nem volt kocsim akkor)

Meg mesélte h nincs sok barátnője és örül, hogy mi ilyen jóba lettünk.

Még matching outfit-et is akart a munkahelyre :D

Én annyira nem voltam oda a csajért, de jól esett nekem is, hogy egy idegen helyen van valaki aki mellettem áll, és megpróbáltam megfelelni neki (nagyon durván konzervatív, régimódi gondolkodású lány)

Szóval próbáltam úgy tenni mintha én is az lennék, nem iszogattam úgy, h ő is tudjon róla, nem pasiztam a jelenlétében st :D


Aztán rájöttem, hogy megszállott munkamániás. De ez csak egy egyszerű bugyuta munkahely volt, nem olyan ahonnan karriert építessz. És elvárta, hogy legyek én is ilyen fanatikus, és én is ordítozzak az alkalmazotakkal mert majd abból tanulnak.

És ha nem így tettem én is jól le lettem oltva.

Aztán közöltem vele, ha ő ilyen, akkor nem szeretnék tovább vele dolgozni, mert ez a munkahely nem ér sokat, egyiken sem innen megyünk nyugdíjba.

Ilyenkor megszeppent, elkezdett sírni, hogy őneki nagyon stresszes az élete, és ezért öli bele magát ennyire, mert ez eltereli a gondolatait.

Mondom ok, de én nem vagyok ilyen, nem is akarok stb.

Ilyenkor mindig megbékélt de aztán folytatta. Fuh egy érzelmi hullámvasút volt, mert egyik percben én vagyok a legjobb barátnője, másik percben meg egy nemtörődöm nyafka vagyok akit nem érdekel a munka.

2020. jún. 2. 18:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:
100%
Nekem az a stratégiám a munkahelyen, hogy SZAKMAI dolgokban igenis van helye akár a hevesebb vitáknak is. Néha meg kell mondani a másiknak, hogy nincs igaza, persze a megfelelő érvekkel alátámasztva. Azt is el kell fogadni, ha másik mondja ezt nekünk (főleg, ha hibá(ka)t követtünk el), ezen nem kell megsértődni, elvégre dolgozni járunk be és nem egymással jópofizni meg haverkodni, bele kell férniük bizonyos mértékű konfliktusoknak is. Ezért sem voltam híve sohasem a nagy munkahelyi barátságoknak, szerintem egy kevés távolságot mindig tartani kell, pont azért, hogy ne legyenek világraszóló sértődések, ha valaki nem tetszését fejezi ki a másik ötletei/ténykedési iránt. Természetesen a fentebb leírtak csak addig érvényesek amíg a dolog nem csap át személyeskedésbe és erőszakosságba. Igaz, a határvonal vékony, de ezért nagyon fontos, hogy jó emberismerőnek kell lenni és felmérni, hogy kinél meddig lehet elmenni egy vitában úgy, hogy az még szigorúan csak szakmai keretek között maradjon. Van olyan kollégám akit simán lehü*yézhetnék, nem venné magára, és van olyan is aki egy ilyen elszólás után 2 hétig hozzám sem szólna, vagy a hátam mögött bepanaszolna a főnökömnek/HR-nek. Szóval nagyon óvatosnak kell lenni. Egyébként magam is vezető vagyok, így már van némi rálátásom "mindkét oldalra".
2020. jún. 2. 23:08
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!