Melyik cég tette jobban? Aki mindenkit elküldött a válságkor vagy aki megtartott mindenkit súlyos anyagiak árán?

Utazási cég nem teheti meg hogy nincsenek tartalékai.

Egy utazás ára kb egy dolgozó havi bére, 3 dolgozóval és 3 hónappal számolva kb 9 utazás.

Ezt lazán zsebből kell tudnia kifizetni

Attol függ mi a profilja.

Rövid tavon kockazatosabb penzszerzés, vagy hosszabb tàvon alacsonyabb, de kisebb kockazatu penzszerzes.

Szoval amig megy a bolt van alkalmazott es bevàlallja a kirugasokkal a kesöbbi ujraindulasi nehezsegeket, azaz kockazatokat de igy nem bukik olyanokkal hogy kifelé költsegel de befelé nem àramlik, vagy nem vàllalja az ujraindulàs kockàzatait es valsagban leminuszolja a céget ami egy könnyeb beindulas utan utan de csak fokozatosan hosszabb idö mulva hozza vissza a minuszt pluszba.

A költsegtervezet vagy üzleti terv a nem mindegy hogy pl ujraindulas utan 1 ev mulva hol akar àllni.

Altalàban a rövid tavu de kockazatosabb pénzszerzés nagyobb hasznot hoz mint ami inkabb biztonsàgosabb hosszabb tavu penzszerzés. Viszont ez utobbi stabilabb bevétel de alacsonyabb is.

Ez hiteleknél vagy a tözsdén is ill mindenfele penzügyi mozgasnal alapelv.

Minel kisebb a kockazat annal kevesebb a bevetel is de az a bevetel annàl biztosabb.

Minel nagyobb a kockazat annal nayobb a bevetel de annal nagyobbat i lehet rajta bukni.

Kockazatelemzés költségtervek sokat segitenek a döntesben.

#4

Erröl irok. Hogy nem per pillanatot neznek.

Szoval jelen esetben egyik nem költsegel azzal hogy munkaeröt tart valsagban es nehezebben indit ujra majd, de legalabb nem kell egy korabbi minuszbol esetleg évekig kilabalnia

A masik viszont inkabb csinal most egy minuszt a berköltseggel, de vàllalja azt, hogy esetleg évekig nem térül majd meg.

Ö ezt vàllalt tudatosan. Fentebb irtam. Nagyobb kockazatot vàllalt de nem minuszbol indul.

A masiknal meg hiaba pörögnek az események ha még mindig nem hozta vissza a korabbi berköltseggel gyartott minuszt. Azaz ha belenéznénk mindkettö nyereség oldalàba lehet a pörgös cèg minuszban van még mindig a masik àllo cég meg a nullàn.

Ezeket igy kivülröl nem lehet làtni.

Szokásos kérdező haverunk a témában. :-)

De azért válaszolok. Ez a cégtől függ, hogy melyik nagyobb veszteség neki. Ha amúgy van tartaléka, akkor még félgőzzel is megéri megtartani az embereket, mert kiadásai akkor is vannak, ha nincs munka (például székhely/telephely/üzlethelyiség bérleti díj, közmű költségek), félgőzzel működve viszont valamennyi bevétel van (például ha egy étterem átvált kiszállításra, ha a helyben fogyasztás tiltott, vagy ha egy szálloda kevesebb vendéget fogad - mondjuk a külföldről üzleti útra érkező vendégeket -, de azoknak igazolniuk kell hivatalos papírral, hogy nem betegek). Ha viszont egyáltalán nem tud a cég megváltozott körülmények között működni, akkor jobb, ha teljesen leállnak, és később próbálnak újraindulni. Például klímásokról olvastam, hogy csak a raktáron lévő klímák mennyiségéig tudják vállalni a munkákat, mert a gyártás leállt. Ez is lehet egy ok a leállásra, ha nincs alapanyag, nincs beszállítás. De vannak olyan cégek, akik átszervezték a gyártást, mert át tudtak állni más termék gyártására, mert az üzem alkalmas volt rá. Például most a kézfertőtlenítőkből jelentek meg újak a piacon, ezek a gyárak sem álltak le, mert volt alternatív termelési lehetőség. Varrónők, varrodák kezdtek nagyobb kapacitással maszkokat varrni, ők is át tudták szervezni a munkát, bezártak a ruhaboltok, maszkokra viszont óriási lett a kereslet.