Van aki keres, de nem talál munkát? Esetleg több éve munkanélküli?

“Ez hülyeség... munka van, munkakedv nincsen.”

Igen, nyilván hülyeség, mert MINDEN munkakeresőre igaz. Nyilván vannak olyanok, akik nem akarnak dolgozni, de igenis sokan vannak, akik igen. Persze egyből a munkakereső lehet csak a hibás, nem pedig a munkáltató, aki éhbérért dolgoztat például. Nekem 180-190.000 a bérigényem, de képzeld, nem akarták eddig még sehol sem megadni :)

Arról nem is beszélve, hogy a helyeken, ahol interjúkon voltam (kisebb-nagyobb cégeknél), a 70%-uk minimálbérre jelent be, a többit borítékban kapod, a cafeteria valami ismeretlen fogalom, túlórázni természetesen kell, előfordulhat, hogy hétvégén is behívnak aznap délelőtt, bónuszt ha kihajtod a beled sem kapsz, csak akkor ha mindenki más is hibátlanul dolgozik, a kiemelt bérezés pedig 150-160.000 forint. Ezek az én elmúlt fél éves tapasztalataim. Van félretett pénzem, amíg kitart, addig keresek, mert nem vagyok rabszolga, hogy ilyen “juttatásokért” dolgozzak. Nem azért öltünk bele százezreket az oktatásomba, hogy három műszakos gyári munkában megrokkanjak. Mert a jófej kollégákból, az ingyen kávéból nem tudok jövőt építeni. Próbálj meg nyugodtan pályakezdőként nekiállni az álláskeresésnek, és meglátjuk elmész-e ennyi pénzért egy gyárba mondjuk...

Abba is gondolj bele, hogy attól még, hogy több fizetést adsz, mint az xy cégek, az nem jelenti azt, hogy elég.

Én inkább szakmán belül nem találok, bármit is tanulok.

Nagyon erősen jelen van az, hogy nem vesznek fel, mert nincs tapasztalat, de honnan lenne tapasztalat, ha nem vesznek fel?

Kezdem azt érezni, hogy ha érettségi után elsőre nem jól választottál (azaz amit még nappalin tudsz végezni, mellette szakmában dolgozni részmunkaidőben / diákként / nyári gyakorlaton), akkor buktad.