Jelentős a felelősséged abban, hogy az irányításod alatt működtetett szekció a magasabb körök, fogyasztói igényeknek támasztott követelmény rendszernek meg tudjon felelni. Ahhoz, hogy ez teljesülhessen, neked kell(ene) minden feltételt megteremteni, ami ezt szolgálja. Ide tartozik mind az anyagi, mind a lélektani háttér biztosítása. Az anyagi háttér nem merül ki a fizetésben, - kell, hogy működjön a WC, kezet tudjanak mosni az emberek, tudjanak hol táplálkozni, legyen mivel dolgozni, ne kuksoljanak a sötétben, ill. fűtetlen helységekben naphosszat, legyen nyersanyag, informatikai, technológiai hátteret kell biztosítani, megrendelésekkel kell pepecselni ahhoz, hogy legyen jövőtök. -Igen, a TE jövődet is érintik a leírtak! A lélektani háttér alapja mentális megközelítésű. Pszichopatákkal nehéz csapatban gondolkodni, egy célért közösen tevékenykedni, - egy ilyen közegből gazdaságos (hosszútávon), ha eltávolításra kerülnek azok az emberek, akik mindig csinálják a punkrációt, mindig saját utakon próbálnak járni, nem tudják a feladatukat, áskálódnak, ellenségeskednek mindenkivel - és hasonlók. Az összeveszett emberek konfliktusának rendezésében kötelező (!) részt venned, - megteheted, hogy a homokba dugod a fejedet, de a további történéseken ne is csodálkozz ezt követően! -Ha így folytatod, nem fogsz sokáig maradni a pozíciódban, mert idővel fel fognak tűnni a furcsaságok másoknak is, - olyanoknak, akik történetesen rendelkeznek azzal a jogosítvánnyal, hogy a TE sorsodról döntsenek egyetlen tollvonással. Pl. említek egy ilyet: Mióta "C" vezeti az "L" részleget, jönnek-mennek az "O" részlegnél dolgozók. (-Vajon miért?) Van még jó pár dolog, amelyre harapnak az emberek! Mindenki tudja, hogy a munkáltatóknak nem a szociális érzékenység a fő profilja, de lehetnél biznyos körülmények között EMBER! Pl. a nőnek miért nem kínálsz fel egy olyan lehetőséget, hogy az óraszámhoz ragaszkodnak a főnökeid, - abból nem engedhetsz, - a n naponKON lehet egy picivel később jönni annak a terhére, hogy b napon tovább kell maradni? -Ez csak egy példa, ami lényegesen emberibb, mint a te antiszociális megközelítésed. Az előlegről annyit, hogy alkalmasint belenyúlhatnál a saját zsebedbe, - na nem százezres tételekben kell gondolkodni, - ritka alkalmanként a megszorult kollégának ha adsz 20-30 ezer forintot KÖLCSÖN, nem ér tartós veszteség, de EMBERKÉNT fog rád tekinteni. Vissza fogod kapni a pénzt, - nem veszítesz egy buznyákot sem, ő viszont fellélegezhet és emlékezni fog emberi mivoltodra (vélhetően akkor is, amikor nehéz helyzetbe kerülsz szakmailag és megkéred, hogy nem vállalna-e túlórát - vagy hasonló). Emberi kapcsolatok ezek, amelyek hasonló vonalak mentén működnek! Nem túl szerencsés, hogy csak a pénzért teszed meg nap mint nap azt, amit munkának hívnak, - nehéz lehet így létezni, de ez a te személyes dolgod, ebbe senki nem szólhat bele.