Az egyik volt főnököm felmondott korábban. Azt mondta, hogy itt akkor se maradna, ha sokat fizetnének neki. Mi lehetett a baj, hogy így vèlekedett?

Emberi kapcsolatok problema. Ketlem hogy a munka miatt rágott volna be igy vki.

Vannak olyan történések, amelyikhez nem mindenki adja a nevét, a tudását, vagy csak egyszerűen felfordul tőle a gyomra. Ellehetetleníthetik fentről, lentről, de satuba is foghatja a két közeg - és nem vállalja fel, hogy emiatt kikészüljön, megőrüljön. Akármennyire is anyagias a világ, amiben jelenleg élünk, még mindig széles a réteg, amelyiknek többet jelentenek dolgok a pénznél. Nyugalom, magánélet, erkölcsi tartás... Van, aki azt nem vállalja fel, hogy következetesen megdolgozott - akár évtizedeken keresztül - valamilyen elismertségért, sikerért, aztán jön a valakinek a valakije és büszkén, elégedetten, dicsekedve bele ül bájologni a készbe. Sok emberből ez hozza ki a "nyújtott középső újj" effektet, - "akkor csináljad, barátom, ha ekkora ász vagy, de nem az én támogatásommal"!

Itt hiába vársz okokat, mivel nem ismerjük sem a főnököd, sem a munkatársaid, sem a céged, sem a munkkörülményeid. Fantáziád meg neked is van, használd.