Mit csináljak, ha azon gúnyolódnak a kollégák, hogy nincs barátom?

23 éves vagyok, én nem volt még kapcsolatom, szűz is vagyok, de nekik ezt így nem mondtam, mert úgy gondolom magánügy. Nem szoktam erről beszélni. Az elején a kolléganők kérdezték, hogy van-e barátom, akkor mondtam, hogy nincs, és nem is kívántam erről többet beszélni. Gondolom ez azóta elterjedt (mind ahogy minden, itt titokba semmi nem marad).

Egyik nap valamit szereltek az emeleten és elment az áram. Pont dolgoztam, időre kellett megcsinálnom, de lámpa nélkül nem tudtam dolgozni. Ideges lettem, mert se szó se beszéd egyszer csak lekapcsolták az áramot, pedig tudták, hogy alattuk dolgozunk. Legalább szólhattak volna, hogy javítanak valamit, x ideig nem lesz áram, akkor mindenki úgy számít. Nem tudtuk, hogy most egy óráig nem lesz, vagy 10 percig, nekem meg fél órán belül le kellett volna adnom a munkát. Emiatt voltam mérges, fölmentem az emeletre és kértem hogy kapcsolják vissza az áramot, mondták, hogy egy 20 perc múlva vissza fogják. A férfi kollégák meg csak röhögtek, persze nekik jól jött, mert így ellóghatták a munkát, és hallottam, hogy mögöttem mondják, hogy ráférne már egy dugás, akkor kicsit lenyugodna... Nem esett jól, sértőnek is éreztem, és akkor mondták, hogy csak vicceltek. Aha, persze. Ti mit csináltatok volna? Én reagáltam túl vagy ők voltak parasztok?

L/23