Ti is átéltétek, hogy az új munkahelyen úgy fogadják az embert a régi, összeszokott gárda tagjai, mint egy illetéktelen betolakodót?

Persze. Inkább röhögtek a markukba, hogy mit bénázok, pedig minden gördülékenyebben ment volna ha nem egetverő péniszek.

Már nem vagyok ott. Hálisten

Első munkahelyem ilyen volt.

Magas fizetést kaptam, szakmailag érdekesnek tűnt, belépés előtt azt gondoltam, innen szeretnék majd nyugdíjba menni.

Nos, próbaidő után 2 hónapra még határozott idejű szerződést kötöttek velem, akkor már éreztem, hogy nem OK a helyzet, majd annak lejárta után nem hosszabbítottak.

Nem illettem bele a csapatba.

Nem egyszer mondták nekem, ha valamit el akartam magyaráztatni velük, hogy "nekem sem magyarázta el senki, magamtól tanultam meg, úgyhogy én se fogom neked elmondani". Én is szenvedjek meg a tudásért.

Azt gondoltam, közös érdek, hogy mihamarabb minél jobban beletanuljak, és a munkából érdemben kivegyem a részemet, illetve értéket termeljek. Hát nem!

Komolyan mondom, szerintem továbbra is nézegesd az álláshirdetéseket, esélyes, hogy téged is kitesznek próbaidő végén. És soha nem fogod megérteni, mi is volt a bajuk veled!

És hidd el, hogy legközelebb normális helyet is kifoghatsz, ahol ez a hozzáállás elképzelhetetlen lesz.