Ti megsajnálnátok a főnökeiteket munkaerőhiány miatt?

A munkához szükséges feltételeket nem teremtik meg, ha valaki nem szimpi nekik akkor kirúgják, vagy addig szivatják míg fel nem mond, a nyalisok nem csinálnak semmit, majd dolgozik helyettük a többi. Közben minden körülmények közt elvárják a 100%-os teljesítményt.

Egyáltalán nem sajnálom őket, felőlem éhen is dögölhetnek.

"Ha nem tetszik, el lehet menni bármikor felveszek helyetted 30 embert"

En is ugy veszem észre hogy pont azert vezetök mert megtudják oldani az ilyen helyzeteket.

En kicsit ezert a fönök -beosztott viszont neha szülö-gyerek viszonynak latom, nalunk is volt pl hataridös melonal hogy hataridö elött egy nappal ütött be akkora gixer amit kizart egy nap alatt orvosolni, a fönökkel amugy csapatmunjabsn vagyunk(ö is dolgozik csak nehezebb magasabb szintü ügyeket visz), es nekem pont hivatali megjelenesem volt azaz nem tudtam a szabit sem visszamondani, azaz tökeletesen nem szamithatott ram, el nem tudtam kepzelni a gixerböl mekkora botrany lesz (több millios vestteseg)ha nincs megoldva 24 oran belül, cégek a nyakunkba lihegve közben higy mi van màr kesz van e a hataridös melo.

Szoval ugy jöttem vissza hogy lehet màr a cegnek is löttek es a többi cég atomhaborut indit ellenünk, es bemegyek es csend minden nyugi, minden olyan mint egy tipikus szürke nap, felmertem a terepet, nincs atomhaboru sem, a föni megoldotta.

Kb tök olyan amikor gyerekkent anya huzott ki a bajbol, hogy en amig tehetetlenül pislogok addig anya anyaaa jön es elintez mindent :)

En ezt tapasztalom hogy idöm sincs joforman sajnalni mert megoldja egy vezetö.

Nem sajnálnám. Megoldja, azért főnök. Ha nem tudja megoldani a problémákat, akkor előbb-utóbb elmennek az emberek, az a kevés is, aki még ott van, és becsődöl. A főnök akkor sikeres szerintem, ha inkább menedzser és kevésbé szakértő, szóval egy jó menedzsernek ez a legfontosabb feladata, hogy minden erőforrást biztosítson, így az emberi erőforrást is. Ha ez nem megy neki, akkor menjen el alkalmazottnak, ott majd nem kell ezzel a problémával küzdenie.

Amúgy szerintem nem sajnálatot vár, csak hogy fogd fel, hogy mi a helyzet, de nem kell, hogy átérezd. Én is fel tudtam fogni, hogy nem tudnak fizetésemelést adni, se jövőképet, valamennyire meg is értettem az okait, hogy mi miatt van ez, de nem kezdtem el sajnálni a főnökömet emiatt, hanem otthagytam, mikor már károsnak éreztem a reménytelenséget. Nem sajnáltam őket, és ők sem sajnálják azt a sok embert, aki felmond, megoldják.

A hozzáállásodat maximálisan megértem, tényleg nem szabadna robotolásból állni az életnek, főleg nem egy korántsem ideális munkahelyen.

Szia! 19 éves vagyok, és a témához kapcsolódóan írnék.

Előzőhét csütörtök és pénteken be lettünk hívva a barátommal, hogy vállaljunk egy másik cégnél munkát.

Ez egy gyár, folyamatos munka és szabadnap viszont csak szombat-vasárnap van viszont leállás volt és azért kezdtünk csütörtökön. (Napi 8 órában, 810Ft-os nettó órabérért, 6480 Forintért dolgoz(t)unk.)

Természetesen elvállaltuk, hiszen szükségünk van a pénzre -jogosítvány, ruhák, egyebek..-

Nem a saját cégünkhöz kellett hogy menjünk, hanem egy másik céghez aki kölcsönzött minket. A két nap alatt 2-2 plusz túlórát is nyomtunk, amit a fizetésünkön felül kézbe is kifizetett pluszban, mondván bónusz!

Megismerkedtünk egy Koreai férfivel, és annyira megkedveltük őt -ő is minket- , hogy hétfő óta a saját céges kocsijával fuvaroz minket ezenkívül a saját részlegéről nagyon kedvező ajánlatokkal bombáz minket, hogy neki dolgozzunk mert megbízható, szimpatikus munkásoknak tart minket. Az érdekes, hogy mivel raktárban vagyunk nyílván a pakolás jut az eszedbe, de megmondom az igazat, elvitt minket minőségellenőrnek ma pedig egy légkondis irodába.

Ő 1450 Forintos nettó órabért ajánl nekünk, illetve 100%-os túlórapótlékot hétköznap is (Hétvégén 150% -Ha van munka). Ezt az ajánlatot ma kaptuk.

Természetesen nem raktárban dolgoznánk, és a végzettségünk sem felsőoktatási, plusz, határozatlan idejű szerződést kötne velünk a saját cégében a Samsungon belül.

A lényeg, hogy ezt 5 nap alatt értük el csupán azért mert az első szóra ugrottunk.