Ti nem sajnàljàtok a munkàltatókat a munkaerőhiány miatt?

Nem sajnálom őket, mert sajnos a többség nagyon kapzsi. Amikor kiszúrják a dolgozó szemét minimálbérrel vagy a bérminimummal, ha ad is pluszt azt is borítékban, vagy okosba óhajt foglalkoztatni, közben ő meg a 3 éves BMWt cseréli, akkor valahogy nem tudok velük együttérezni.

Egy könyvelő irodában dolgozok, mint asszisztens és ide jönnek a cégvezetők sírni, hogy de szar nekik, de azért benyögi, hogy most ezt újítják fel, most a gyereknek vesz Pesten lakást, most ide utaznak... stb.

"A hatalmas adók és járulékok, a magas költségek mind megnehezítik egy vállalkozás életét."

Nem nehezíti meg, mert a nagy részük ezeket egész egyszerűen en bloc elcsalja.

Nem sajnálom őket.

És Magyarországon rohadtul nem a munkaerőhiány miatt nehéz vállalkozni, hanem a magas adók miatt, és a nagyobb megbízásoknál az urambátyám hozzáállás miatt - ha nem vagy a kiválasztottak között, hiába vagy jó, megszívtad.

NEM. Majd ha megfizetnek rendesen, nem akarnak megalázni, nem kamuznak, nem néznek hülyének, nem várnak el irreális hozzáállást, majd akkor lojális leszek. Addig nem.

Amikor asztalt borítva eljöttem az utolsó helyről ezek miatt, akkor úgy éreztem jól döntöttem. És azóta is úgy érzem. A "főnök" azóta sem talált normális embert. :)

Szóval kapja be mindenki és mindegyik.

Nem :D

A szándék sem volt bennük sosem, hogy normális fizetést adjanak, vagy hogy ne úgy bánjanak az alkalmazottakkal, mint a ronggyal.

egyék meg, amit főztek.

egyébként meg amíg munkanélküli voltam, voltam próbamunkán pár csodás helyen. a kedvencem a kis falusi cukrászüzem volt, ahol úgy gondolták, h nem kell öltözőhelyiség a férfiaknak, jó lesz a fűtetlen wc is, magas fizetés sem kell, és úgy általában értesíteni sem kell senkit, h akkor megkapta-e a munkát, majd lekopik.

ugye mondanom sem kell, h azóta nagyot fordult a világ, és nem hogy csomagolót, de már takarítót sem találnak.

elmagyaráztam nekik fészen,h talán változtatni kéne, de nem, inkább duzzognak, h nincs munkás.

adok nekik 4-5 évet, aztán lehúzhatják a rolót ők is, és meg is érdemlik.